MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-06-30 89. öe. - 1969_PB 89/55

- 71 De ez egy ilyen román cirkusz és román álapállásdolog. Ez az ő konkrét értelmezésük az egyenrangúságról. Egy másik küldött nem mondta el délelőtt a felszólalalását, hanem délután, mert ezzel sem presztizst, sem mást nem látott megsértve, hogy nem délelőtt, hanem délután mondja el. Ezt csak azért mondom, mert ez kis dolognak tűnik, de most megint gondolják oi az elvtársak, hogy.ha másvalaki csinálja ezt, akkor a románok mit szálnak hozzá. Ilyet lehetne mondani a végtelenségig. A dolognak a lényege az, hogy ezzel a lehetőséggel a pártot éltek és ez jó, hogy életek az egységet segítette 3o.ö; aminek az értékét nem csökkenti, hogy még visszaélés is történt, vagy az elv megsértésének kisérlete; sőt annyiban jó is volt, hogy egyöntetűen vissza lehetett utasitani. A demokratizmus, az elvtársiasság és a kollektivitás szintén jellegzetessége volt és uj módszerként jelentkezett ezen a tanácskozáson, i-ersze nem tudom, hogyan volt ez azelőtt és nem is lehet megint a Kominternnel, vagy a Kominforminál párhuzamba venni, de itt senki sem próbált meg senkit presszionálni. Itt is tulajdonképpen egy dolog történt, - ez személyes véleményem, - hogy az olasz elvtársak belebaszélték a hasába annak a Reunionnak, hogy ő tulajdonképpen a harmadik fejezettel egyetért és azt fogadja el. Mert az azt monda felszólalásában, amit az angol és a norvég is mondott, hogy neki sincs felhatalmazása a dokumentum aláirására, hanem majd odahaza a Központi Bizottság megtárgyalja és aztán az SzKP-t és az MSZMP-t értesítik, , hogy elfogadták-e, vagy nem. Viszont, amikor a titkárságon volt egy vita, hogy hogyan lesz az aláirás, mert az olaszok ott is azt tartották szemelött, nehogy kimaradjanak, tehát ők nem akartak kimaradni és mondtuk, hogy itt élből nem.kell nagy felhajtást csinálni, aki aláirja, az egyetért vele, Voltak olyanok, ser