MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-06-30 89. öe. - 1969_PB 89/53

-. 67 rendezhetnek, de étből jobb nem jön ki a javukra. Ezért két lehetőséé van: mennek, vagy maradnak, de ha mennek, akkor rajtuk kivül senki sem fog menni,.mert e tekintetben már Budapesten is tapasztalatot szerezhettek. Mint elvi kérdés ez igy merül fel, hogy ez az egyedüli kisérlet volt a szuverenitás és az egyenjogúság korlátozására. Ami a visszaélést illeti elvtársak, fantasztikus, hogy főleg az előkészítés során, de még itt a tanácskozáson is a román elvtársak hogy fogták fel ezt a dolgot. Meggyőződésem, ha még egy párt igy fogta volna fel, nem hagyták volna szó nélkül. Ők megengedték maguknak azt, hogy ugyanazokat mondták el, amiket Ceausescu elvtárs a választások előtt kinyilatkoztatott, hogy egyik ország se tartson a másik ország határai körül hadgyakorlatokat, amivel senki sem értett egyet, huszonhatodszor, is felvetették most a tanácskozás idején és a szerkesztő bizottságban, hogy ezt azért-vegyék be. Már előtte tizszer olyan helyzet állt elő, hogy megkérdezték, támogatja-e valaki .ezt a javaslatot: senki nem támogatta, azért most újra felvetették. De ilyen román megnyilatkozás nem egy volt. Most csak egyet ragadtam ki, ami azt mutatja, hogyan értelmezik ők az ilyenfajta demokratikus és egyéb lehetőségeket. A másik: ugy alakult a helyzet, hogy Oeausescu elvtárs felszólalására fél 2 körül került sor. Az elfogadott ügyrend szerint 10 órától 2 óráig folyt a tanácskozás, majd déli szünettel délután 4 órától fél 7-ig• Azzal kezdte, hogy az elnök bejelentette, hogy most átadja a szót Ceausescu elvtársnak, de ő nem tudja elmondani két óráig a felszólalását, s kéri a tanácskozást, hogy ne kelljen megszakítania a felszólalását, hallgassák végig, s amikor végigmondta, akkor legyen szünet, és ahhoz 5°>