MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-06-30 89. öe. - 1969_PB 89/44

-. 56 ­Brezsnyev elvtársnak, az SzKP küldöttsége vezetőjének felszólalását. Ez volt az egyetlen felszólalás egyébként, amelyet elhangzása után perceken át rendkivül forró és spontán ünneplésben részesítettek, hosszantartó tapssal honoráltak,: Az értekezletnek ez a jellege és ez a sajátossága, az érte­kezlet felszólalásaiból kicsendült vélemény nyilvánítások egyúttal azt is jelentik, hogy direkt csapás ez a Ma a-csoport szakadár tevé­kenységére, szovjetellenes aknamunkájára. Nem mindenki foglalt állást a kinaiakkal kapcsolatos vitában, de mindazok, akik állástfoglaltak az SzKP, a Szovjetunió mellett, ezzel az állásfoglalásukkal valójában a kinai vezetés, a kinai vezetés fő törekvése, a szovjetellenes akra­munkával szemben is állást foglaltak. Ha másképp nem, indirekt módon. És itt térek át a kinai problémára, ami az értekezleten ­mint az elvtársak tudják - szintén nagy szerepet kapott. Először is szeretnék rámutatni arra, hogy az antiimperialista harc mellett,amely uralta a tanácskozást, amely dominált a tanácskozáson, a legnagyobb figyelmet a kinaiakkal kapcsolatos problémákra forditották, Ugy ért­öve, hogy a felszólalások terjedelmében is, és főleg mondanivalójában is. Érdemes elolvasni tényleg a felszólalásokat, hogy mindegyik párt, amely ezzel foglalkozott -, a 75-ből 54 párt foglalkozott ezzel -, tehát mind az 54 párt a maga helyzetéből megközelítve milyen gazdagon, milyen sokoldalúan, milyen elvi, internacionalista módon mutatta meg, hogy mit is jelent a nemzetközi kommunista mozgalom számára a kinai szakadár-tevékenység és ez nagyon világos, egyértelmű elvi állásfog­lalás volt. Az elvtársak, ha elolvassák ezeket a nyilatkozatokat, azt látják, hogy ott egy sértő szó el nem hangzott, ott egy megbé­Ah

Next

/
Oldalképek
Tartalom