MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969
1969-06-30 89. öe. - 1969_PB 89/17
- 21 _ Viszont ott egy olyan politikai kompromisszumos megoldást el lehetett fogadni, hogy nem novemberben, ahogy kitűzték, hanem majd először mágusban, aztán június 5-re végl6gcsitették, meg lehet tartani a nemzetközi tanácskozást. Vagyis egy ilyen megrázkódtatás, egy ily«n uj vita a tanácskozás eszméjében már elkötelezett pártok között, mint amit az augusztusi események jelentettek, nem torpedózta meg az előkészületeket, sőt merem állitani, hogy végső soron az egész tanácskozás előkészítése megerősödve került ki ebből az uj konfliktusból és végső soron az, ami történt, nemcsak, hogy nem vetett véget az addigi munkának és nem tette azt fölöslegessé, hanem bizonyos fokig még jobb lehetőségeket is nyújtott, hogy még mélyebbre ásva, még több érdemi vitát lefolytatva lehesen az egységet alakitani, s az egység alakitásán keresztül a nemzetközi tanácskozáshoz menetelni. Szék után az előzmények után került sor a nemzetközi tanácskozás megtartására június 5-17-ig Moszkvában. A moszkvai tanácskozásnak az első szembetűnő és kézzel-fogható eredménye már a megnyitás pillanatában az, nogy az összes előkészületek során meghivott, és magára a tanácskozásra is meghívott 87 testvérpárt közül 75 testvérpárt küldte,el küldöttségét. Nem vagyunk hajlandók fetisizálni a számszerüségeket, hiszen itt valóban olyan legkülönbözőbb helyzetű és taglétszámú, er-ejü és befolyású pártokról van szó - mind a részvevők, mind a részt nem vevők között -, de mégis sokatmondó az & tény, hogy olyan nehéz helyzettel szemben, ami az l°/6o-as évek közepén volt jellemző, hogy magával a mozgalom kettészakadásának veszélyével kellett szembenéznünk, most Moszkvában 75 párt vett rásfct, 9o százaléka a ma létező kommunista pártoknak: ez sokat mond- önmagában is, mint szám A?
