MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/104

1. A munkába való beilleszkedésre, a munkahelyi kollektívával meghitt, emberi kapcsolatok kiépítésére, a gazdasági- és társadalmi szervek vezetői megkülönböztetett gondot fordítsanak. Aktív részvételüket elősegítő folyamat alapelvei: a fokozatosan érvényesülő következetesség, a tapintat és a segítőkészség legyenek. Szükséges, hogy nagy gondot fordítsanak szakképzettségének, tehetségének megfelelő munkával való ellátására. 2. Elengedhetetlen, hogy kezdettől fogva a munka-kollektíva a fiatalt egyenjogú tagjának tekintse. Jelzéseiket és javaslataikat a "felnőttek"-ével azonos módon, érdemben bírálják el. A vezetőknek legyen gondjuk a visszaigazolására. A párt- és KISZ szervezetek ellenőrző tevékenységükkel is alakítsák az adott munkahely légkörét. 3. Gondoskodjanak arról is, hogy a munkahely életét közvetlenebbül érintő döntések előtt - a dolgozók között - a fiatalok véleményét is kikérjék. Ellenőrizzék, hogy a különböző szintű ifjúsági vezetők érdemben képviselik-e a fiatalok érdekét. Nagyobb kérdések eldöntése előtt konzultálnak-e velük? A döntés meghozatala után beszámolnak-e annak lényegéről, szükségességéről az ifjúságot közvetlenül érintő oldalairól. 4. A választási joggal rendelkező fiatalokat választói joguk gyakorlásában - sem állami, sem társadalmi szervek - nem gátolják. Választhatósági joguk azonban sokszor szenved csorbát. Ezért: a) Az uj választó törvényben nyíljék mód arra, hogy az államhatalmi szervekbe, tömegszervezetek - és mozgalmak vezetőtestületeibe a lakosságban, vagy a tömegszervezetben képviselt arányuknak megfelelő számú jelöltet állithassanak; b) Élhessenek a beszámoltatás és a visszahívás jogával, amennyiben arra megfelelő okuk van. 5. Biztosítsák a különböző ifjúsági kollektíváknak azt a jogát, hogy önkormányzatuk és érdekvédelmük szervezeti kereteit, alapelveit és működési szabályzatát - az intézmény vagy üzem életének működését szabályozó keret-rendeletek szabta határok figyelembevételével - önállóan, viták utján alakithassák ki. in. A budapesti állami- és társadalmi szerveknek az ifjúság körében végzett munkájának fejlesztése érdekében: 1. Szükségesnek látszik az egységes Ifjúsági Törvény megalkotása. Foglalja magában az állami, és társadalmi szervek ifjúság-nevelő tevékenységével kapcsolatos feladatokat, a KISZ és az ifjúságirétegszervezetek jogait, valamint a fiatalok képviseleti rendszerét. Rögzítse az egyes szervek és szervezetek közvetlen felelősségét n

emcsak tagságuk, és ifjú tagjaik, hanem az egész ifjúság előtt is, az állami törvényekben lefektetett - különösen a fiatalságot érintő - feladatok maradéktalan végrehajtásáért.. Ez a felelősség ne legyen megosztható. Ezzel egyidejűleg ismét felülvizsgálásra szorul a "társadalmi tulszervezettség." 2. A budapesti köz- és felsőoktatási intézmények tapasztalatainak ismeretében - az eddigi eredményekre építetten - szükségesnek látszik az oktatási rendszer további finomítása, tartalmának és szervezeti struktúrájának felülvizsgálata, továbbfejlesztése. Az uj szerkezetű oktatási-nevelési rendszer folyamatos kiépítése során jusson jobban érvényre: - a gazdasági-, a művelődéspolitikai-, és az egyéni érdek; - egysége és belső dinamikája; - demokratizmusának megfelelő nyitottsága, a társadalommal való kapcsolatok formáinak gazdagsága; - az oktatás-nevelés egysége; - a hátrányos helyzetű- főleg fizikai munkások - gyermekei kulturálódásiban meglevő lemaradás kiegyenlítésének lehetősége. a) Valósítsa meg, hogy egyes szakaszai - adott szintnek megfelelően - egyaránt organikusan kapcsolódjanak a társadalom termelő tevékenységéhez, a tudományhoz és egymáshoz. Ne legyen olyan szakasza, amely zsákutca a továbbképzés szempontjából. De olyan sem, amely csak a tanulás továbbfolytatását tűzi ki célul és önmagában nem ad az életben hasznosítható szakképzettséget. 23 JOU