MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/101

A pártszervezetek befolyásának a szükségesnél lassúbb növekedését az ifjúság tömegeire alapvetően két tényező akadályozza: A KISZ közvetlen pártlrányitásának érvényesítése mellett, kevés gondot fordítanak a közvetett módszerek alkalmazására, a kommunistáknak az ifjúság körében végzett munkájára. Elsősorban a KISZ szervezetek irányításának módszerelt fejlesztették. De a KISZ hatása-különböző ismert okok miatt, - nem terjed ki a város egész ifjúságára. Ezáltal a pártszervezetek befolyása a budapesti ifjúság körében meglehetősen leszűkült a KISZ pártlrányitására. A pártirányitásnak ez a gyakorlata lelassította a fővárosi ifjúság nevelésében, a város egész társadalma felelősségének erőteljesebb érvényrejutását. A budapesti pártszervezeteknek az ifjúság körében végzendő tevékenységében a jelenleginél optimálisabb társadalmi munkamegosztást kell kialakJtaniok. b) Az ifjúság felelős saját maga fejlődéséért, jövőjéért is. E felelősség érvényesítése a pártmunkában, a párt és az ifjúság kapcsolatában az-ifjú kommunisták tevékenységének fokozását jelenti mind az ifjúsági szervezetekben, mind a KlSZ-en kívüli fiatalok körében. A budapesti KISZ tagság 5, 5 %-a a 21 éven felüliek tagok 11, 5 %-a (minden kilencedik) párttag. A 21-26 éves munkásfiatalok 7,9 %-a, az egyetemi és főiskolai hasonló korú hallgatók 1, 9 %-a tagja a pártnak. Túlnyomó többségük a kommunista eszmétől vezetve, belső meggyőződésből kérte felvételét. Ez az arány nem megfelelő, ha figyelembe vesszük, hogy a ma pártonkívüli, de a párttagságra alkalmas fiatalok közül sokan, rajtuk kívül álló okok miatt (egyes pártszervezetek begombolkodása, a tagfelvételi kérelmek elbírálásának elhúzódása stb.) nem tagjai a pártnak. A munkájukat példásan ellátó, politikailag érett KISZ aktivisták között jó lehetőség kínálkozik a pártépitésre. Ezzel a lehetőséggel - sajnos - jónéhány párt- és KISZ szervezet nem számol eléggé. Pedig közülük sokan bebizonyitották, hogy: - az ifjúsági mozgalomban végzett politikai munkájuk, társadalmi aktivitásuk; - politikai-, szakmai- és általános műveltségük; - emberi magatartásuk, életvitelük a szocialista erkölcs belső meggyőződéséből vallott normáinak megfelel, ezért az ifjúság körében végzett tervszerű pártépitő munka fő bázisát ők képezik. A párt soraiba való felvételük, többségük szándékának valóra váltását jelenti. c) A párt ifjúság közötti közvetlen befolyásának növelése a kommunista szülők fokozott felelősségét is jelenti. A kommunista családok egy része példásan eleget tesz gyermeke nevelése során mind szülői, mind kommunista kötelezettségének. Gyermekeik szocialista emberré válásáért érzett felelőssége magas fokú. Igaz, hogy a szülő, - különösen nagykorú - gyermekének mindennapi tetteiért nem felelős. De a párt előtti felelőssége abban van, hogy tőle lelhető minden segítséget megadjon gyermeke életútjának megalapozásához, kommunistává válásának elősegítéséhez. E nevelő munka során, erősödnek a fiatalok kommunista eszmeisége, rajta keresztül fokozódhat a párt közvetlen befolyása az ifjúságra. 2. A budapesti állami- és társadalmi szervek ifjúság körében végzett munkájában az elmúlt időszakban fokozatosan növekvő hangsúlyt kapott, a fiatalok ügyével való tudatosabb ős célirányosabb foglalkozás. a) A Művelődésügyi, Igazságügyi, Munkaügyi, Belügyi és a többi minisztériumok budapesti Intézményeinek tevékenységében komoly helyet foglalnak el a párt ifjúságpolitikájából rájuk háruló feladatok. Mind nagyobb gondot fordítanak az ifjúság nevelésére, életkörülményeinek javítására. Növekedett a szerepe, bővült hatásköre az ifjúság sokoldalú nevelésében, törvényes jogainak és kötelezettségeinek biztosításában, az ifjúság-védelemben az államhatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak. E lehetőségekkel mind jobban élnek is. A fővárosi társadalmi- és tömegszervezetek sajátos eszközeikkel hozzájárultak ahhoz, hogy az ifjúság nevelése Budapesten is közüggyé vált. Közreműködtek az ifjúság igényeinek közvetlen kielégítésében, felelősségük növelésében, a pedagógiai propagandában a fiatalok magatartásának társadalmi ellenőrzésében. Jelentős előrelépést, lehetőséget jelentett mind az ifjúság, mind a KISZ számára az 1087/1957. sz., majd ennek módosításából és továbbfejlesztéséből születő - 1016 sz. kormányrendelet és végrehajtási utasítás. Általa az állami-, társadalmi szervek ifjúság-nevelő munkája összehangoltabbá, célirányosabbá vált. b) Az elmúlt 12 év eredményeinek továbbfejlesztése szükségessé teszi, hogy a fővárosi, államiés társadalmi szervek még aktívabban segítsenek elhárítani azokat az akadályokat, amelyek gátolják az uj viszonyok igényelte szocialista jellemvonások kibontakozását, az ifjúság társadalmi szerepének erőteljesebbé tételét. 20 m