MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969
1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/90
- emelni a szakmai és általános mUveltség színvonalát, korszerűsíteni az oktatás-nevelés módszereit! - kerüljön e tevékenység közelebb az élethez, a mindennapi gyakorlathoz; - növekedjék az erkölcsi- politikai, - világnézeti nevelés tudatossága és hatékonysága. E oélok teljes megvalósítása hosszú, kitartó munkát igényel. Társadalmi céljainknak megfelelnek azok az elvek, melynek érvényesítésével az oktatási rendszer minden eddiginél demokratikusabbá , a napi- és perspektivikus politikai és gazdasági követelményekhez alkalmazkodóbbá vált. Ennek megfelelően alapjában kielégítően készíti fel a fővárosi fiatalokat a munkára, a továbbtanulásra. Tevékenységével jelentősen hozzájárul, hogy az Ifjúság e rétegének gondolatvilágában, erkölcsi-politikai arculatában a szocialista jegyek mind markánsabbakká váljanak. Szocialista emberré válásukat kellő mértékben segíti. Az eddig elért müvei ődésbeli ^eredmények jó alapjai, az erőteljesebb továbblépésnek. A budapesti közvélemény - benne a tanuló ifjúság - mind hangosabban bírálja az oktatási rendszer ellentmondásalt. Bírálják, hogy: - távolról sem követi a társadalmi átalakulás dinamikáját; - a népgazdaság követelményeihez való alkalmazkodásban még mindig eléggé merev, csak részben veszi figyelembe; - a kikerülhetetlen feszültségeket jó néhány területen tovább élezi, ezáltal önmaga belső követelményrendszerének megvalósítását is gátolja. Ellentmondásosan érvényesül: - egysége és belső dinamikája. Egyes iskolatípusok közötti törésvonalak még mindig tul élesek, - az egymásra épitettség - az elérhetőség elve, - osztály jellege. - a társadalommal való kapcsolatban a merevedés, a bezárkózás jelei az utóbbi években erőteljesebbé váltak, (mindinkább kisajátítja a tanulók, a hallgatók életét); - a tömegoktatás igényeinek eleget téve, nem adja meg a kellő lehetőséget a tehetségekkel való megkülönböztetett foglalkozásra, képességeik alaposabb kibontakoztatására; - az alapelvekkel ellentétben az oktató-nevelő munka egysége nem érvényesül kielégítően. A nevelőmunka túlnyomórészt - bár ott is eléggé korlátozottan - leszűkül az oktatás folyamatára; - az oktatási rendszer avult elemei tovább konzerválódtak; - a célok és feltételek (személyi és tárgyi) aszintronja jelentősen visszahúz. Az anyagi ellátottság "szinttartás"-a egyenlő a jövő kockáztatásával. A társadalmi, - gazdasági élet, a köz- és felsőoktatás ellentmondásai kölcsönösen hatnak egymásra. Egy részük feloldásának már most is beértek a feltételei. Mások megszüntetése a társadalmi, gazdasági élőrehaladás függvénye. A Párt Vin. kongresszusa a szocialista nemzeti egység további fejlődése útjából elhárította a társadalmi-művelődési egyenlőség érvényre jutását akadályozó a származási kategorizálást, az iskoláztatásban. Már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel egyidőben gondoskodni kell a fizikai munkások tehetséges gyermekeinek, a munkásosztály társadalomban elfoglalt helyének és arányának megfelelő mértékű továbbtanulásáról. , Segítésük módját, a politikai-, szociális-, anyagi-, és pedagógiai feltételek megteremtésében jelölte meg. A budapesti tapasztalatok azt mutatták, hogy a kongresszus határozatában megjelölt tennivalók megvalósításához késve kezdtek hozzá. Erre hivta fel a Budapesti Pártbizottság az illetékesek figyelemét, már 1966. februári határozatával. Rámutatott arra, hogy az egyenlő továbbtanulási lehetőségek, objektíve az előnyösebb művelődési és szociális helyzetű rétegek gyermekeinek kedvez. Ezt a hátrányosabb helyzetű fizikai munkás családok tehetséges gyermekeinek fokozottabb intézményes támogatásával javasolta ellensúlyozni. A határozat nyomán: - a középiskolai tanulmányi ösztöndíj némileg segített e tanulók továbbtanulását gátló anyagi helyzetük javításában, - gyarapodott - ha nem is a szükséges mértékben - a diákszociális intézmények kapacitása; - a budapesti politikai közélet érdeklődősének homlokterébe került a tehetséges munkásfiatalok továbbtanulása. Segítésük politikai feltételei egyre inkább létrejönnek; - némileg növekedtek a tanulók művelődési lehetőségei; 9 6 Ö
