MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1968

1968-10-02 84. öe. - 1968_PB 84/11

/II.napirendhez/ Biszhu Béla elvtárs, a Politikai Bizottság tagja. Egyetértek a határozati javaslattal* Gondolkozom azon, mit kezdjenek a pártszervezetek ezzel a kérdéssel. Elsősorban a legfontosabb dolog azt tisztázni, ami ebből a párt feladata, és mi állami feladat. A végrehajtást illetően a feladatok többsége állami feladat, és a másik része politikai feladat. A pártszervezetek felé az képzelhető el, hogy meg kell világítani egy titkári értekezleten például, hogy az adott helyzetben ma a párt az egyházak felé milyen politikát folytat. Hogy értsék és magyarázzák a tagságnak a feladatokat. A budapesti kerületi pártbizottság kapják meg a határozatot, és azt értelemszerűen használják fel. Azzal kell számolni, hogy tartósan, generációkon keresztül az egyházzal mint szervezettel számolni kell. Ennek megfelelően alakítjuk politikánkat is. Ne április 4.-e legyen az az ünnep, amikor a papokkal találkozunk, hanem más alkalomból. Ezeknek az embereknek a befolyásolására kell törekedni. Illik ismerni a párttitkárnak is az egyházi vezetőt. Igaz, hogy ne a párttitkár legyen a partnere, de ismernie kell. Az érintkezést valamilyen formában fel kell venni. Tudni kell, hogy van egy hivatalos püspöki kar és van egy illegális, amely vezeti az egyházat. Megértették, hogy a vezető kádereik megöregedtek, utánpótlást kell biztosítani és munkaképes, aktiv, nagyon felkészült, kulturált káderekhez orientálódnak, akik hűek a Vatikánhoz. Az egyházak között kiemelkedő szerepe van a katolikus egyháznak. Ez az egyház politizáló egyház volt mindig - most is az. Nekünk 1956 után sikerült a viszonyt rendezni. Tevékenységünk arra irányul, hogy a hitéletre korlátozzák a tevékenységüket a politikai életről. Mi nem kultúrharcot folytatunk az egyházzal szemben, hanem megtaláljuk azokat az érintkezési fontokat, amelyek a rendszer erősítését, a béke védelmét erősitik. Természetesen a Vatikánban is a magyar katolikus egyház viszonyában is vannak változások. Három irányzat is van: konzervatív és az idomulás az élet követelményeihez, hogy a tömegeket megtarthassák és külön politikai vonalat dolgoztak ki a szocialista országok irányába. Van egy olyan egyezség is, hogy csak a Magyar Népköztársaság illetékes állami szervei jóváhagyásával nevezhetnek ki püspököt, A személyek körül van huzavona. Itt vannak kölcsönös engedmények, ebben sikerült megegyezni^ Mindszenthy problémája: Mi ezt a kérdést nem ismerjük. Ha ők felvetik, reagálunk rá. Ebben a kérdésben milyen kérdésről lehet a lojális papokkal beszélni? En kikértem a véleményüket erről. A következőket mondták el ezek a papok: egyezzetek meg, menjen el Magyarországról. Presztízsveszteség nélkül. Ebben az esetben felszabadul az alól a nyomás alól, amelyet a Mindszenthy jelenléte még okoz. Tehát innen menjen el, A másik, a jogi részét, hogy jogutód-e vagy nem, másképpen néz ki, ha külföldön van, vagy ha itthon. Mi ezt a kérdést nem vetjük fel. Most még ők sem vetik fel, de ha felvetik mi ilyen egyezménybe, bele mennénk. AA