MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1968
1968-04-26 82. öe. - 1968_PB 82/44
- 21 ségre. Ez több következménnyel járt, « szakképzett közgazdászok jelentős része nem képzettségének ne ;f ele lő munkát végzett. Ugyanakkor sokon közgazdasági munkakört közgazdasági felkészültság nélkül töltöttek be, Mindez a vállalatoknál különösebb problémát nem is okozott. Jellemzően mutatja ezt a Nehézipari Minisztérium Ipargaziffasági ás üzemszervezési Intézetének 1966-ban közzétett felmérése. Az Országos Kőolaj és Gázipari Trösztnél a 194 beruházó közül 2, a 455 anyag és áruforgalmi dolgozó közül 3, a 92 munkaügyis közül pedig 1 volt közgazdász. A könnyűiparban 400 olyan közgazdász dolgozott, akinek egyetemi végzettségóra az adott munkakör betöltéséhez nem volt szüksége. Velük azonos volt azoknak a szára, akik képzettség nélkül töltöttek be közgazdasági munkakört. iSz a falfogás és gyakorlat következménye volt az is,, hogy a 'fiatal közgazdasági szakemberek többsége e lsekélyesedett, valóban adminisztrátorrá vált. A központi irán.vi ( tó szervekben dolgozó közgazdasági s zakember ek helyzete sem volt lényegesebben más, bár a probléma egészen más okból adódott. Az itt dolgozóknak a rutinszerű, adminisztratív munka mellett tudományos igényű elemzést is kellett folytatniok. Az irányitási rendszer eszközei, ir.ódezerei azonban rendkivül rjvegnehszitették a tudományos jlemzést. Sokszor kénytelenek voltak hipotézisekre építve előkészitoni gazdasági, politikai döntéseke t« A közgazdasági munka ismétlődő axiómája volt a népgazdasági szemlélet érvényesítése. Rendkívül nehéz volt azonban mc: {.állapítani, ho s£y konkrétan mit is jelent a népgazdasági érdek követése, mert a központi tervek sok esetben és sok vonatkozásban ezt nem tükrözték. A népg azdasági szemlélet csak a vállalati, szövetkezeti szemlélettel együtt felel meg termelési viszonyaink objektív állapotána k* A vállalati szemléletet pedig sokszor a népgazdasági érdekkel össze nem egyeztethetŐ helytelen dolognak tartották. Az utóbbi években ez a helyzet már sokat változott a vállalatok önállóságának növekedése következtében. Az u.i gazdasági mechanizmus ^Lényeges válto zásra vezet a vállalati és szövetkezeti, valamint a központi irányító szerveknél végzett közga zdasági munká ban. A közgazdasági munka fejlődésének egyértelmű tende nciája, hogy nagyobb szerephez ,1ut a közgazdasági elenző mu nka, amely a döntések megalapozásául szolgál. kk
