MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1968
1968-04-26 82. öe. - 1968_PB 82/11
Bozs6 László elvtárs; Igen nagyra értékelem az anyag témaválasztását, megállapításait. Én is tapasztaltam, hogy nagy- és konkrét érdeklődés volt e munkával kapcsoltosan, de nem csak választ adtak arra amit mi ki akartunk ka deriteni, hanem kérdeztek is bennünket. Igen sok kérdéssel fordultak a műszakiak a párt felé. Pl: milyen a pártnak az értelmiség felé a politikája illetve a műszaki értelmiség felé. Ugy is felvetődött a kérdés, hogy van e külön politika a műszaki értelmiség felé és ha van akkor hol van. Könnyű- és nehéz is volt válaszolni. Amikor konkrét üzemi kérdések merültek fel akkor már nem tudtunk választ adni. A párt értelmiségi politikájának általános talaján a műszaki értelmiség felé a differenciáltsági szint figyelembevételével: az üzemi, vállalati pártszervezetek sokkal többet törődjenek ezekkel a kérdésekkel, hogy ne merülhessen fel, hogy van-e, és ha van akkor hol van a párt politikája. A műszaki szakember képzés: az anyagban magában is benne van az a hihetetlen magas igény, amely megfogalmázhatő a műszaki értelmiség képzésével szemben. Nem tartom helyesnek ezeket az ellentmondásokat. Valószinü, hogy az ellentmondásokat ugy tudjuk feloldani, ha minden igényt kielégitünk. A képzésben az olyan tendenciát erositsük, amely a reformban is szükséges, vagy amennyiben a gyakorlatban ezeket a követelményeket nem tudjuk kielégiteni akkor vissza kell térni rá. Helyes követelmény, hogy az alapképzésre vonatkozó koncepciókat kiszélesítsük. Hozzá kell ehhez azt is tenni, hogy az oktatásireform alapjában kb 5 éve lépett életbe, most kerülnek ki azok a szakemberek akiket a reform alapján képeztünk ki. Egy későbbi vizs^gálat során kellene megnézni a reform hatékonyságát. Amikor mi a reform végrehajtásához hozzákezdtünk anyagi követelmények is voltak. Kommunista szakemberképzés volt a jelszó. Amelyik kéz aláirta a tartalmi igényeket és feltételeit a reformnak, nem tudta azokat az anyagi feltételeket biztositani amelyek abban a pillanatban ugy látszottak optimumot eredményeznek. Nem azt akarom mondani, hogy az alapvető feltételei nincsenek meg az oktatásnak. De az is benne van az anyagban, hogy milyen követelményeket vár az ipar, az élet a mérnököktől, akkor azt gondolom, hogy van egy-két adósság aminek eleget kell tenni. Ezzel összefüggésben az anyag olyan részletkérdésre is kitér amely jellemzője a helyzetnek, de nem szorul pártbizottsági határozatra: oktatás hatásfoka; a kikerülő szakemberek felkészültsége stb. Nem érzem kellően meggyőzőnek akár az oktatás hatásfokáról kifejtett véleményt, akár a konkrét tanulásra forditott időt. Minden képpen lehet konkrétabban mérni, behatóbb vizsgálattal lehetne ezeket felderíteni. Téves információra alapul az anyagnak az a megállapítása, hogy a műszaki egyetem oktatásában a matematika fizika képzés visszaszorult; talán az igényekhez képest nem kielégitő, ezzel egyet tudok érteni. A specialitásra vonatkozó megállapítások helyesek. A speciális képzést akkor tudjuk megvalósítani ha a népgazdaság ezt igényli. Népgazdasági szempontból akkor hasznos, ha azok kapnak speciális képzést amikor már elhelyezkedtek és szükségük van rá.