MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1967

1967-05-05 75. öe. - 1967_PB 75/24

- £0 érdemelnének. Előtérbe kellene állitani e probléma megoldásának szükségességét. Korszerűsíteni kellene a jogszabályokat, hogy a magánépületek tekintetében is nagyobb segítségnyújtás legyen, akár az OTP részéről is. Ezeknek a családoknak is álljon rendelkezésére megfelelő anyag, hogy a felújításokat, esetleges toldaléképületeket maguk is meg tudják valósitani. Ezzel mintegy a közösség válláról is levennének bizonyos terheket. Várjuk a BPB és a Fővárosi Tanács - anyagban szereplő kérdésekkel kapcsolatos - állásfoglalását. Mindent elkövetünk, hogy helyileg ezt ismertessük és megvalósításukhoz széleskörű támogatást biztosítsunk. Bihari László elvtárs /III.ker.PB.I.titk./ Nagyon időszerű politikai kérdést tárgyalunk. Szándékosan használom azt a szót, hogy "politikai". Kelemen elvtárs arról adott számot, hogy Budapesten 180 ezer lakásnélküli van, ez beszorozva hárommal 300 ezer elégedetlenkedő embert jelent. Nem számítva azt, hogy a környezetére gyakorolt hatása mennyire káros. Bár a tanácstagi beszámolókon mi is rámutatunk arra, hogy a felszabadulás után milyen lényeges előrehaladás történt. De már 20 évvel vagyunk a felszabadulás után. Arról beszéltünk legutóbb is, hogy ne tegyenek mindent a szocialista rendszer nyakába, erről a Horthy-rendszer tehet. 20 évvel a felszabadulás után azonban már nem lehet mindent odavarni. Ha a 2. sz. táblázatot nézzük a következő képet lehet kirajzolni: a VIII. Kongresszus után 1962-63-ra megemelkedett az épitet lakások száma. A IX. Kongresszusig fokozatosan lecsökkent évi 500-al. Egész biztos vagyok benne, hogy sok összetevőből adódóan újra emelkedni fog. De ha azt vizsgáljuk, hogy 1966-ban 3589 lakás épült fel és ebből levonom a házgyár által adott ezret az 2589, összehasonlítva a 4-es oszlopban szereplő 3579-es számmal nagy" csökkenést jelent. Arról olvastam, hogy a budapesti épitőipari kapacitás 1969-re 12 ezerrel fog növekedni. A három házgyárat figyelembevévé 1971-ben önmagában 60 ezer lakásnak kellene lennie, ez a kimutatás 50 ezer lakásról szól /szövetkezeti és állami/ ez* azt jelenti, hogy nem számolunk a 12 ezres épitőipari kapacitás növekedéssel. Az 1966-ról szóló számok nem biztatóak. El kellene gondolkozni azon hogyan lehetne ezen változtatni. Szeretném felvetni az épitőipari vezetők felé, hogy nagyobb előrelátásra lenne szükség. 1962-1964-ben elég jelentős volt a III. kerben a téglaipar. A gyártandó téglák mennyiségét azonban lecsökkentették. A táblázatot megnézve /2.sz./ a családi- társasház építkezést az 1961-65-ös 16921-től 1966-70-re 22000-re emeljük, ez durván 30 %-os felfutást jelent csupán családiházakból. Tudjuk, hogy ezt 5 év múlva is döntően .téglából épitik: Összhangban van-e ezzel a téglaipar fejlesztése* A Szakszervezeti Kongresszuson a Vasutas Szakszervezet titkára felszólalt, buzditotta az épitőipart, hogy 1 millió hiányzó téfclát biztosítsanak pluszként. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a III. kerületben olyan elavultak a téglagyárak, hogy fejlesztésről szó sem lehet. Egyik-másik visszafejlesztéséről van szó. A lakók tömegével imák a különböző szervekhez, mert félnek, hogy becsúszik a bánya és odavész a házuk, sürgetik a gyár bezárását. 5_8-10 éven belül egészen biztosan bekövetkezik ez, ugyanakkor nem látszik biztosítottnak a fejlesztés. • %s