MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1967
1967-05-05 75. öe. - 1967_PB 75/20
J<c~ Trautmann Rezső elvtárs /építésügyi miniszter/ Megköszönöm elöljáróban, hogy e rendkivül nagy és fontos kérdést a Pártbizottság napirendre tűzte, és hogy erre a megbeszélésre engem is meghivtak. Néhány héttel ezelőtt sokat beszéltünk erről a kérdésről, a választást megelőző időszakban, s mint a szocialista társadalom vivmányat emlegettük a lakáskérdés megoldása terén elért eredményeinket. Nagy eredményeket tudunk felmutatni a fővárosban és országos viszonylatban is. A felszabadulás után nagy léptekkel haladtunk előre, s ezt a statisztikai adatok alapján is érzékelni lehet. A rendelkezésre álló lakás állományból minden negyedik lakás a felszabadulás után épült. Az elmúlt év vége felé haladta meg a 3 milliót az országban a lakás állomány, a ebből 750 ezer lakás a felszabadulás után épült. Joggal lehetünk büszkék az eredményekre azt hiszem. Mégis a mai megbeszélésen ne az eredményekről beszéljünk elsősorban, hanem M legnagyobb gondunkról" - ahogyan az előterjesztett anyag cimében is szerepel. Ezeken a gondokon segíteni kell. Az első fontos probléma a lakásigénylési rendszer és az elosztás problémája. Ebben az évben jelentős mértékben tudunk előrehaladni, mert a Központi Bizottság kezdeményezésére folyik tevékenység, a kormány munkatervében ennek a kérdésnek állami megtárgyalása szerepel, korszerűen, a mai követelményeknek megfelelően kell rendezni e kérdést. A javaslatok, melyek az anyagban szerepelnek beillenék a központi elképzelésbe és támogatják azokat. A kérdésnek teljes körű rendezése kapcsán sem lehetséges minden egyedi lakásügyre kialakítani jogszabályt, vagy rendelkezést kiadni, éppen ezért arra kell vigyázni, hogy a tanácsok kapjanak felhatalmazást az egyedi esetekben való döntésekre. A szabályzat a tipus kérdésekre vonatkozik, de az élet sok egyedi esetet produkál, éppen ezért olyan lehetőséget kell biztosítani, hogy ezeket is rendezni tudják az illetékesek. A másik kérdés, ami a lakásépítéssel szintén összefügg, a központi hitelek problémája és az árkérdés. A tervben szereplő lakás számra eső hitel összeg kevesebb, mint a szűk séges. A lakások állami tervezésénél normatíva rendszerekből indulnak ki. A tanácsok a norma alapján kapják a lakás számot és a hitelösszeget. A n. 5 éves tervben megépült lakások költség meghaladta a normát a tervidőszak elején, de a következő időben már kiegyenlítődött, s a végén megtakarítás is jelentkezett a lakások építésénél. Pl. a blokkos lakások építése két évvel ezelőtt kezdődött el. Akkor többe került egy lakás a normánál. A begyakorlás után már ez az építkezés olcsóbb lett a hagyományos téglaépitkezésnél. Peflig a használhatóság foka magasabb volt, több beépített bútort alkalmaztak, megoldották a korszerű fűtést, és még az alapterület is növekedett. v>
