MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1966
1966-06-27 68. öe. - 1966_PB 68/58
lása miatt 1965-ben 2 %-kal volt magasabb az 1964. évinél. S két . • százalék az összes élelmicikkek átlagára vonatkozik. Az 5o %-os élelmiszerkiadás miatt ez az átlagos 2 % azoknál a családoknál a legjelentősebb, ahol a fogyasztási szinvonal a legalacsonyabb. Az idényjellegű élelmiszercikkek árszínvonala 1963-1965. között mintegy 27 %kai emelkedett, 1964-65. viszonylatában 16 % volt az emelkedés. /Burgonya, zöldség, gyümölcs stb./ A fogyasztási szinvonal különbségei miatt a munkáskategóriák nagy részénél éppen e cikkek jelentősek. Ehhez 'még hozzájárult az 1966. évi hus árrendezés is, tehát nyilvánvaló, hogy az alacsony keresetű kategóriák fogyasztási színvonala csökkent elsősorban. ~ , Ennek alapján érthető az a jelentős politikai hangulatváltozás, amely 1966 elején jelentkezett a munkás párttagságon belül is és erre vezethető vissza a felélénkült parasztellenesség jelentkezése is. o./ Lakásviszonyok, lakáshelyzet, A KB. 1958-as határozata megállapítja; "A munkásosztályt és az össz-lakosságot legkomolyabban foglalkoztató szociális kérdés a lakáshiány". Az intézkedések és építkezések ellenére Budapesten a lakáskérdés változatlanul a legélesebben jelentkező társadalmi probléma. A mᣠsodik ötéves terv során Budapesten 51 ezer lakás épült, ebből 2o 634 tanács1, ill etv e szö ve tkezeti lakás. Jelenleg- is mintegy 101 ezer lakásigénylőt tartanak nyilván a tanácsok. * lakásigénylők száma - a kielégített igényeket figyelembevéve - évenként átlagosan 10 ezerrel nő. 1962. 70 050 1963. 80 850 1965. 101 500. Az épített lakások közel 10 %-át a szanálások, lebontások stb, pótlására kellett fordítani. 1966-ban ez az arány rosszabbodik. Az elosztásra előirányzott 3356 lakás 41,5 %-át a lebontásra /szanálás, életveszély/ kerülő lakások bérlőinek elhelyezésére kell fordítani.Ezért 1966-ban ez er ig é nylőre 2o elosztható lakás jut . Ilyen körülmények kö5*
