MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1966
1966-06-27 68. öe. - 1966_PB 68/28
-6/ 196o. 1965. % nehézipar 1553.-Pt 1707.Pt lo könnyűipar 1372.- Pt 1489.Pt 9 élelmiszeripar 1373.- Pt 152o.Pt 11 szövetkezeti ipar 1589,- Pt 1654.Pt 4 épitőipar 1651.- Pt 18o3.Pt lo Á műszaki alkalmazottak hasonló bontású számai: 2363,- Pt 254o.- Pt. A munkások életszínvonalának a fentebbinél jelentősebb növekedéséhez hozzájárul, hogy az összes családokon belül a keresők száma jelentősen változott. A bérek emelkedése csak átlagosan 9 %, az egy ^^ főre eső reáljövedelem emelkedés ennél jelentősebb a foglalkoztatottak^ nagyobb számából' adódóan. A munkások átlagkeresetének mutatói jelentős szóródást • takarnak. 1000 Pt-tól 3200 Pt-ig terjednek a munkáskere3etek. Az üzemekben 4,5o Pt-tól 14,15 Pt-ig terjedő órabérek jól mutatják az egyedi különbségeket. Pozitívnak Ítélhető, hogy ilyen szóles skálán mozog a munkások bére. Valószinü, hogy az elkövetkező években a szélső határok még messzebb kerülnek egymástól. A problémát nem is ez, hanem az alsó határ alacsony szintje okozza. A bérpolitika továbbfejlesztésénél két vonatkozásban kellene alakitani a béreket: emelni a legalacsonyabb kategóriákét; tovább szélesiteni a bérskálát. 1960-65. között a reálbár és a reáljövedelem folyamatosan emel-(P kedett. A munkások többsége az évenkénti 1-2 %-os reálbérnövekedést nem értékeli, illetve nem ismeri el javuló életszínvonalnak. A reáljövedelmek és reálbérek alakulásának fontos része az árszínvonal alakulása is. Munkás rétegeknél a jövedelmek 50 %-a élelmezési kiadásra kerül. A magasabb jövedelmű rétegeknél ez az arány 33-40 %. A fogyasztási szerkezet különbsége mellett jelentős a fogyasztás színvonalában jelentkező különbség is. Az alacsony keresetű kategóriák 50 %-os élelmiszerkiadása alacsonyabb színvonalú élelmezést jelent, mint a magas jövedelműek 40 %-os élelmiszcrkiadásán alapuló élelmezés . Az élelmiszercikkek átlagos árszínvonala az idénycikkek drágu^lása miatt 1965-ben 2 %-kal volt magasabb az 1964, évinél. S két 2i