MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1966
1966-04-15 67. öe. - 1966_PB 67/6
elvtárs: A III. ötéves tervjavaslathoz: A javaslat 40-50 %-os nemzeti jövedelem lehetőségéről beszél, de pillanatnyilag ennek realizálása nincs meg, A legutóbbi tapasztalatok alapján - azokat az összefüggéseket figyelembe véve, amelyeket a népgazdaság szempontjából a rendcsináláe érdekében tesznek - ezt reálisnak és helyesnek tartom. Helyes azért, mert a népgazdaság fejlődését célzó meghahatározó összefüggések szerények, elfogadhatók, s bizonyos vonatkozásban tul is teljesithetők, amely az életszínvonal növekedésével párosul. A III. ötéves terv célkitűzéseinek végleges megjelölésénél, a tervtörvényben is célszerű lenne hangsúlyozni azon szolgáltatások fejlesztését - mint fontos célkitűzést -, amelyet a dolgozók megfizetnek. 01,yan szolgáltatásokról van szó, amelyek a dolgozók életkörülményeit, kulturáltságát célozzák. A terv szerény előirányzatokat tartalmaz, mégis teljesítése feszitett feladatot jelent, mely az ipari erport nagyobb ütemében mutatkozik meg. Az iparfejlesztés kérdéséhez: Itt döntőnek látom a népgazdaságban folyó kutató, fejlesztő munka tényleges es hatékony növelését. Ugy érzem, hogy e területen elért eredményeink és az iparfejlesztés, a termelésben megnyilvánuló problémák is bizonyitják, hogy nem lehetünk eredményeinkkel elégedettek. S kérdés megfelelő hangsúlyozásával nem foglalkozik kellően az anyag. Jelenleg az országban folyó kutatás és fejlesztési munka irányitása ? ösztönzése /í különböző problémákat vet fel. Nem elég célirányos és koncentrált. Sajnos az eszközök felhasználása nem mindig irányul arra, amely hosszabb távon az adott problémák megoldását szolgálná. Biztos, hogy ezen helyzet kialakításához az ösztönzés helytelen értelmezése is hozzájárul. Ugy érzem, hogy e téren, vállalati szinten, a gazdálkodás uj rendje jobb eredményt fog hozni. Alapvetően a koncentrálás hiányát kellene felszámolni, ebből következik az a .javaslat , hogy gazdaságirányítási reformunkban a III. ötéves terv előüészitésével párhuzamosan, külön kellene a népgazdaság irányító szerveinek foglalkozni a kutató munka hatékonyságának növelésével. A vállalatoknál felelevenedett a tevékenység a termelés gazdaságossága, szervezése problémájának megoldása érdekében, őszintén elmondhatjuk, hogy ezt a munkát megkezdtük, aminek eredményessége még igen alacsony színvonalú, és többet beszélünk róla, mint cselekszünk, A népgazdaság megfelelő szintjén, megfelelő anyagi biztosítás mellett kellene külön foglalkozni a termelés szervezésének és kutatásnak problémájával. Össze kellene hangolni a kutatói tevékenységet. C
