MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1964

1964-07-13 50. öe. - 1964_PB 50/31

előtérbe helyezése és hangsúlyozása végeredményben a munkásosztály politikai célkitűzéseinek megvalósítását segíti elő. Ezért bármely területen vívott osztályharc végső soron politikai harc. Propagandamunkánk során számolni kell a korábbi időszak gyakorlatának hatásával, amely akarva-akaratlan, szinte előítéletté, kizárólagos formává merevítette'az osztályharc politikai területét és gyakorlatát. Innen erednek azok a nézetek, amelyek — helyenként kimondva, helyenként csak sejtetve — liberális színezetűnek, az „igazi" osztályharcról való lemondásnak fogják fel pártunk politikáját. „A szocializmus teljes felépítésének kérdései" című anyag vitái során az osztályharc gazdasági területének helyenként jelszószerű hangoztatása nem semmisítette meg a következő nézeteket: „a gazdasági feladatok nem osztályharcos, hanem, egyértelműen igazgatás-vezetéstechnikai fogalomkörbe tartoznak", „az osztályharc gazdasági területének hangsúlyozása lemondás az osztályharc politikai jellegéről, céljáról". Az osztályharc gazdasági területére vonatkozó hibás nézetek két különböző gondolatmenet azonos következtetésre jutó termékei. Az első gondolatmenet abból indul ki, hogy a hatalom kiépítésével, az alapok lerakásával az osztályharc „elvégezte" feladatát és nincs szükség osztályharcra, mert a gazdasági építőmunka, a gazdasági vezetés szakmai ismereteket, rátermettséget és nem osztályharcot követel. A másik gondolatmenet csak az osztályharc politikai területét ismeri el, és mivel a VIII. kongresszus az osztályharc egyik fő területeként a gazdasági építőmunkát jelölte meg, ezzel — nézetük szerint — burkolt formában ugyan, de feladjuk osztályharcos szemléletünket. Az osztályharc nem elvontan, a valóságtól függetlenül, hanem konkrétan a gyakorlatban folyik. Napjainkban a gazdaság fejlesztése, a népgazdaság érdekeinek érvényesítése, az áldozatos, a jó minőségű, lelkiismeretes munka, a belső tartalékok kihasználása, korszerű munka- és üzemszervezés, rendszeres gyártmány- és gyártásfejlesztés, mindmind a,munkásosztály harci feladatainak megvalósulását segíti elő. Jelenlegi helyzetünkben a Központi Bizottság 1963. december 5-i határozatában foglaltak megvalósítása és érvényrejuttatása tartalmazza az osztályharc gazdasági területének konkrét tennivalóit. A gazdasági terület fejlődése azonban feltételezi a gazdaság területén dolgozó milliónyi ember gondolkodásmódjának, szemléletének változását — és fordítva, a gazdaság fejlődése kedvező helyzetet teremt a szocialista tudat és kultúra további kialakításához. Ebből is látszik, hogy az osztályharc gazdasági és ideológiai területei nem egymástól független, izolált területek, hanem szorosan összefüggnek. A gazdasági életben előforduló felelőtlenség és hanyagság helyenként olyan megjegyzéseket vált ki: „Ha olyan osztályharoosok vagyunk, miért nem szüntetjük meg gazdaságunk lazaságait?" Mindez indokolja, hogy gazdaságpolitikai tanfolyamainkon részt vevő gazdasági vezetők között — a minden szintű gazdasági vez etés kulcsszerepe miatt — az elkövetkező időben az eddiginél alaposabban, valóban cselekvést kiváltó módon kell foglalkozni a Központi Bizottság 1963 decemberi határozatából adódó feladatokkal. c) Párttagságunk helyesléssel fogadta és szövetségi politikánk logikus következményének tartja a szocialista nemzeti egység kiala kítását. Sikerült megértetni, hogy a szocializmus alapjainak lerakása után minden feltétele megvan e célkitűzés megvalósításának. Az alapvető politikai kérdésekben kialakult nemzeti egység talaján erősödik, fejlődik népünk szocialista nemzeti egysége is, amit különösen az ideológiai munka javításával tudunk elősegíteni. Az osztályharc ideológiai területe aktívabb közvélemény-formálást, a szocialista világnézet térhódítását elősegítő tudatos harcot követel a kispolgári nézetek, szokások, erkölcs ellen. Akadtak azonban hallgatók, akik nemcsak elméleti ismereteik ORSZÁGOS LEVÉLTAR \