MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1963

1963-03-23 41. öe. - 1963_PB 41/6

Nem lehet minden esetben azt mondani, hogy rosszul dolgoztunk. Nem szabad összekeverni a rajtunk kivül álló okokat azokkal| amelyeknek mi vagyunk az előidézői. Jobban kell arra törekedni, hogy a piac igényeit fokozottabban kielégitsük. Örömmel állapithatjuk meg, hogy a volumen a múlt évhez a bázishoz képest Budapesten kb. 10,5 %-kal emelkedett. Ez az emelkedés 70 %~ban munkatermelékenységből, 30 % létszám-' növekedésből adódik. Az országos arány 63,37 %$ Budapesten tehát elértük, illetve túlhaladtuk a kétharmadot. Erre nem lehetünk külön büszkék,, mivel az ipar Budapestre koncentrálódott és az irányitás, vezetés teljes egészében itt van. Ezért á kormány nyugodtan elvárhatja tőlünk ezeket az eredményeket. Két lényeges gondunk az, hogy a fő figyelmet még mindig az élő munkára forditjuk és nem a gépek, eszközök, anyagok jobb kihasználásval igyekszünk emelni a termelékenységet, pedig itt vannak a nagyobb tartalékok. Azt kérjük a párt és gazdasági szervektől, hogy ezzel a kérdéssel most már alaposabban foglalkozzanak. Gyakran előfordul, hogy a termelékenységnek egyoldalú növelése egy kicsit saját becsapásunkhoz vezet. Az üzemektől jelzések érkeznek létszámfeleslegekről. Pontosan nem tudjuk, hogy mennyi és milyen létszámról van szó. Ha egy üzemben ilyen felesleges létszám van, világos hogy ez kihat a munka termelékenységére. A minisztériumok és kerületi pártbizottságok gondoskodjanak az üzemekben lévő létszámfeleslegek pontos megállapításáról. Egyenlőre csak felmérésről legyen szó és pontos helyzetkép kialakításáról, mert a felesleges munkaerők elhelyezkedési lehetőségét biztositani kell. Mindenki tudja, hogy ezt a feladatot Pesten kell elvégezni, mert Pestről vidékre küldeni munkaerőt nem lehet. A költségszint és a gazdálkodás alakulásáról: 1961-ben 100 Ft. megtermelt termelési érték 84.5 Ft-ba került, 1962-ben a várható szám alakulása 83.1 Ft, Tehát a bázishoz képest csökkenés mutatkozik. A tervezett 82,4 Ft-on tul megy 0.7 tized Ft-al. A csökkenés azonban igy is jelentős. A tervezettet nem tudtuk elérni, ebben nagyon nagy része van a termelékenység egyoldalú mérésének, miszerint a költségtényezőkkel kerül szembe. Jelentős, hogy miből jött létre: 100 Ft. termelési értékhez 1,7 százalékkal kevesebb anyagot használtunk fel 1962-ben, mint az előző esztendőben, i Az anyagkészlet alakulásáról néhány szót: 1962-ben 10.4 %-ra növekedett az anyagkészletünk. A budapesti iparban 6 milliárd Ft-al magasabb az anyagkészlet, mint az előző évben. Ez nagyjából azonos a volumen növekedéssel. Az anyagkészletek növekedése részben érthető, mégpedig abból a szempontból, hogy a vállalatok rátértek a gyors, operatív anyagellátásra, A termelő vállalatoknál kisebb az anyagkészlet hányad. Amikor az anyagkészletek nem olyan mértékben emelkedtek, akkor a befejezetlen és félkész állomány csökkent. A helyzet az, hogy az áru utón van és nem lehet realizálni a piacon. Az anyaggazdálkodással az illetékes szervek többet foglalkoztak, az eredmény mégsem kielégitő. Ez azzal van összefüggésben, hogy a vállalatok obejtive rá vannak szoritva arra, hogy az