MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1963
1963-11-16 45. öe. - 1963_PB 45/75
- 4 a rendeletből rájuk háruld uj követelményeket /a tehetség, rátermettség és magatartás elsődlegességét a lexikális tudás megállapításával szemben/, de a bizottságok munkájában lényeges módszertani fordulat még nem következett be. Bár az elmúlt években is törekedtek a jelentkezőket j<51 megismerni, mégis fő feladatuk akkor pég a jelentkezők tudásának, anyagismeretének, tudásszintjének értékelése volt. Sast a követelményt az uj felvételi rendelet jelentősen megváltoztatta. "Azt, hogy a pályázd a választott egyetemi szak elvégzésére és gyakorlására alkalmas-e és milyen mértékben, egyfelől rátermettségének, tehetségének és felkészültségének, másfelől magatartásának a megvizsgálása és értékelése alapján kell megállapítani". /Miniszteri utasítás IV. 26. c/. A vizsgabizottságok tevékenységük során e célkitűzéseket csak kis mértékben tudták megvalósítani. A vizsga jegyei az esetek többségében ma is csak a tudásszintet és nem a tehets éget , rátermettséget mutatták . Pl. az egyik jellemzésben olvasható: "melegen ajánljuk", "tárgyi tudása átlagos, de kitűnő kombinatív képességgel rendelkezik" - ugyanakkor az adott pontszám egészen minimális volt. A forditottja is előfordult. Az egyik jelentkező ajánlásában a vizsgabizottság azt irta, hogy politikai tájékozottsága "nulla", "mintha társadalmon kivül élne", "felvételre alkalmatlan !í . Ugyanakkor rendkívül magas,/l9/ pontszámot adtak neki» Az uj értékelési rendszer a vizsgáztató bizottságok szerepét jelentősen növelic A jelentkezők sorsa a pontok sorrendjében történő felvétel miatt lényegében már a felvételi vizsgán eldől. J^zért a jövőben a mu nkáj uk ra, felkészítésükre nagyobb figyelmet szükséges fordítani o A magatartás értékelésére a vizsgástatás során a tavalyinál sokkal nagyobb figyelmet fordítottak. A magatartás értékelése azonban a felvétel eldöntésére még jóformán semilyen hatást nem gyakorolhatott, mivel pontszámban nem fejezhető ki, a vizsgabizottságok jellemzéseikben is főleg a feltűnően negatív tulajdonságokat rögzítették. A magatartás és rátermettség elbírálásánál a.jelentkező szociális viszonyait rendszerint figyelmen kivül hagyták. Ezért fordulhatott elő, hogy egy jelentkező /%U£$ Bölcsész kar/ felvételét - bár különösebb magatartásbeli kifogás nem merült fel - nem javasolták, pedig 19 pontot H5~ 4**:
