MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1963

1963-11-16 45. öe. - 1963_PB 45/42

V "örök" tornaszctére, példálóznak az üzeuekbe nemrég került parasztemberek mentalitásával. Figyelemre méltó, hogy reálisabbnak tartják a szocialista alapú egység megvalósulását értelmiségi és alkalmazotti rétegekkel, mint a parasztsággal. Az osztályharc, a szövetségi politika, a szocialista nemzeti egység célkitűzéseinek párton belüli értelmezése és gyakorlati végrehajtása során találkozni bizonytalansággal, következetlenséggel. Gyakran elhangzik, hogy: - túlzottan nagy er$ dményekot teszünk a pártonkivülieknek; - túlhangsúlyozzuk a szakmai követelményeket, a politikai feltételek rovására; - csak a párttagság kötelességeit hangsúlyozzuk, ugyanakkor a párttagok'csak negativ példaként szerepelnek; - a munkás-paraszt szövetség egyoldalú, mindig csak a munkásosztály hoz áldozatotokat, . . E nézetek sok elvtársunk gondolkodásában ugy összegeződnek,, hogy aggodalmukat fe.jez

ik k

i, nem liberális-e a párt politikája ? Mivel ez az álláspont, mondhatni az irányulvek megjelenése óta tartja magát, szükséges okait feltárnunk, hogy eredményesebben küzdhessüiik ellene: a./ A párttagság QQ,J része nem érti e.léggé a társadalmi fejlődésünkben végbement változásokat és azok szükségszerű tükröződését a párt politikájában. Ez elsősorban ideológiai • munkánk színvona

lá

nak és hatékonyságának gyengeségével magyarázha

tó

t Propagandamunkánk nem tudta teljesen felszámolni az osztályharc szektás felfogásának és dogmatikus értelmezésének maradványait. Érvelésünk egy sor lényeges kér- . désben nem elég meggyőző. Tápot adott e nézeteknek, aggodalomnak az.osztályharcot tagadó jobboldali nézetek felélénkülése is, A jobboldali torzitások helyenként - különösen az irodalom és a művészet területén - a párt vezető szerepét is kétségbe vonják. "A szocializmus politikai kategória, tehát elégséges a politikai egyetértés. Az emberek cselekvése és nem gondolkodásmódja a döntő". Ilyen nézetek hatására nég tó. £§S