MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1963
1963-11-16 45. öe. - 1963_PB 45/25
22 Gáspár Sándor e lvtárs: Most, amikor 3 PB vitatja a VTII.Kongresszus határozatai végrehajtásának állását, nagy figyelmet kell forditani arra - egymást is figyelmeztetve, - hogy Budapesti szinten a^helyzetet reálisan Ítéljük meg nemcsak a végrehajtás állásában, hanem a további feladatok meghatározásában is. Saját magunk megnyugtatására érdemes néhány tényt elmondani: a fővonal végrehajtásában jól állunk, tervszerűen és eredményesen folyik. A Politikai Bizottság és a Központi Bizottság az utóbbi hetekben-hónapokban foglalkozott fejlődésünk néhány nagyon fontos kérdésével. Két tényező mutatja, hogy a fővonal tekintetében nincs ok idegeskedésre: 1,/ belső tényezők, 2./ külső, nemzetközi munkásközvélemény kontrollja. Előbb a második tényezőről: A Magyar Népköztársaság tekintélye, súlya megnőtt. Az ENSz közgyűlés politikai bizottságába magyar delegátust választottak. Rendre-sorra érkeznek a meghívások, hogy küldjünk kormányküldöttséget országukban /pl. Nasszer, Nehru, stb/. mondhatnánk "törik" magukat érte. Legutóbb Franciaországban jártunk pártmunkás küldöttséggel. Szamunkra is meglepő volt, ahogyan a magyar pártmunkásokat fogadta általában a francia közvélemény. Megérkezésünk után pl. másnap már a párizsi Szocialista Párt titkára "kért" találkozót tőlünk. Voltunk tőkés gyárban /olyan fogadást rendeztek, hogy majdnem szégyeltük magunkat/, voltunk mezőgazdasági tőkés üzemben, ahol maga a tulajdonos várta a kommunista képviselőket és vezette végig az üzemen. Megkötöttük az NSzK-val az együttműködési szerződést. Amerikától gabonát vásároltunk, aki bizton nem azért adott gabonát el számunkra, mert értekesitési nehézségei vannak, hanem mert nő a Magyar Népköztársaság tekintélye, súlya. A nyugat elismer bennünket, elismerik, hogy nálunk rend van, a pártnak tekintélye és súlya van. Belső mutatója, hogy politikai, gazdasági életünket is - a hangsúlyt a gazdasági életre helyezném - reálisan kell tekinteni. Itt volt a takarmány- és gabonahiány. Ha egy-két hónappal ezelőtt nem tudunk kenyér- es takarmánygabonát beszerezni ? nagy probléma lett volna /jegyrendszer ? stb/. A húsellátásban évek múlva is megéreztük volna hatását. Népgazdaságunk kibirta a tehertételt. Fizetési mérlegünk - a gazdasági épitőmunka fontos eszköze - eddig rendben volt. Rövidlejáratú hitelünk loo millió dollárig volt, ennek a fedezete ?o millió dollár értékig megvolt. Amikor a magyar párt- és kormányküldöttség a Szovjetunióban járt, kértünk egy 2o millió dolláros készenléti hitelt, igy volt a loo millióra 9o millió fedezetünk. Most ezt megterheltük 60 millió dollárral. Hogy a fejlődésünk egészséges, mutatja, hogy ezt is kibirta népgazdaságunk. Milyen feladatok adódnak ebből a konkrét helyzetből, hogy a mérleg meg lett terhelve? A Politikai Bizottság a közeli napokban olyan határozatot hozott, hogy 1964 első heteiben minden tárcának nagyon pontosan meg kell néznie, hogyha fizetési mérleg-romlást hogyan tudná javítani. Minden tárcának nagyon komolyan kell megvizsgálnia ezt a kérdést. Ez hasonló folyamat lesz, mint a kenyérgabona vetésterület kérdése volt ez év őszén. Az 1963-as tervről nincsenek adatok, úgy néz ki, hogy a nemzeti jövedelem a tervezett alatt marad, az életszínvonal, a termelékenység úgyszintén. Viszont az "import" minden tárcaszinten "felette van" a tervezettnek /különösen tőkés viszonylatban./ Minden minisztériumi vezetőnek kommunista lelkiis& W
