MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1963

1963-10-28 44. öe. - 1963_PB 44/8

- 6 ­Ugyanez vonatkozik a fogyasztási cikkek cseréjére, gyártására, szako­sítására is. Ők szóvátették, hogy cipőt nagy mennyiségben tudnak^gyár­tani és ezzel el tudnak látni bennünket is, viszont kisipari cipőkkel mi tudjuk ellátni Csehszlovákiát. Ugyancsak megvizsgálandóaak tartják a cseh elvtársak, hogy a mezőgaz­daság fejlesztését hogyan lehetne összehangolni. Pl. a csehek ellát­nának bennünket törzsállatokkal, és primőr árut a magyarok biztosita­nának nekik. Kulturális, tudományos és más irányú csere is lebonyolít­ható a két ország között. Végezetül: 1964—re meg van hívva Magyarországra a cseh kormány- és pártdelegáció. Valószínűleg a jövő év első felében kerül sor a láto­gatásra. Jugoszláviával /Kádár és Tito elvtársak között/ történt tárgyalásról: Itt is kölcsönös tájékoztatás volt. Különös súllyal foglalkoztak a ju­goszláv elvtársak a mezőgazdaság helyzetével. Náluk a szocialista szek­tor 20 % alatt van. Ezen belül is a zöm az állami gazdaság, és van egy néhány tsz. Nagyon praktikusnak találják a mezőgazdaság átszervezésé­nek magyarországi útját. Ezt az utat azonban ők most nem tudják járni, ehhez sok segítség kellene, de náluk nincs is egység a mezőgazdaság át­szervezésének "miként"-jében. A jugoszláv állami gazdaság nagyon jol szervezett, és gépesített egység. Ez a 15 %-nyi állami gazdasági szek­tor adja Jugoszlávia árugabonájanak 70 %-át. Mivel akarják az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek számát növelni? - A földvásárlással! - Rendes áron megveszik a földet és eb­ből állami gazdaságot, vagy szövetkezetet csinálnak. - Ez egy lassú folyamat és nem a legjobb megoldás. Kádár elvtárs elmondotta, hogy Jugoszláviában erősödnek a szocialista tendenciák, de ez nagyon lassú folyamat. A Jugoszláviában történt sze­mélyi változásokkal /KardéÍjék háttérbe állítása és Rankovicsék előtér­be kerülése/ olyan emberek kerültek a vezetésbe, akik a szocialista tá­borhoz való közeledést kívánják. Ha még megfelelő fórumokon nem is mondták ki a revizionista nézeteik félretevesét, de ezeket az élet már módosította. Pl. visszaállították a külkereskedelem állami monopóliumát Jugoszláviában. Tehát vannak olyan tendenciák, hogy a párt és állami be­folyást jobban tudják biztosítani. Külpolitikában a .Szovjetunióval egyetértés van. Elismeréssel nyilatkoz­nak az SzKP nyilatkozatáról, kongresszusáról. - Néha nem is ártana olyan összevetést tenni, hogy az a kinai vezetés, amely magát marxis­tának-leninistának vallja, és az a Jugoszlávia, amelyre ráfogja, hogy "modern revizionista", és "az imperialisták hü csatlósa", hogy tény­leges cselekedeteikben kik közelitik meg a szocializmust? - Itt a ju­goszlávok javára billene a mérleg. A jugoszláv és a magyar együttműködés alapja, hogy a békés koncepciót fogadja el, ez vezérelje a teendőket és mindkét ország a szocializmust épiti. De a szocializmus építésében van különbség. Mi a varsói szerző­désnek tagállamai vagyunk, a jugoszlávok pedig semlegesek. - Törekedni kell a két ország jószomszédi kapcsolataira. Ennek meg van a lehetősége társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásban is. A külpolitikában ugy néz ki a helyzet, hogy az összes legfontosabb kér­désben egységesen tudunk fellépni. Gyarmati fellépésünket jobban fogjuk koordinálni a jövőben a jugoszláv elvtársakkal, továbbá a "kishatárnyi­tás" kérdését is. I -SQA

Next

/
Oldalképek
Tartalom