MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1963

1963-03-23 41. öe. - 1963_PB 41/16

1960. augusztusában foglalkoztunk a kérdéssel pártnapokon. Azóta ez a kérdés le volt folytva és nem foglalkoztunk semmilyen szinten és formában vele. Ugy néz ki egyik-másik vonatkozásban, hogy a mi poziciónk rosszabb ebben a kérdésben. Törekvésünk most az, hogy ezt a kérdést megvitassuk, megértessük a párttagsággal. Ebben az esetben ezeken a kerületi és .megyei aktivákon pártonkivüliek ne vegyenek részt. Ne alkalmazzuk ebben az esetben a már bevált módszert, ez a párttagság ügye, a kerületi pártakt ivákra

1 is csak párttagokat hivjunk meg. Javaslat és kérés az, hogy minden, a kerület rendelkezésére álló lehetőség kihasználásával minél több vezető aktivistát hivjunk meg erre az aktivára, mert azoknak az elvtársaknak kell ezekkel a kérdésekkel tovább foglalkozni, akik ezen résztvesznek. Néhány szót a közkegyelemről. Lehetséges, hogy szemrehányás fogja érni a KB-t és a BPB-t is, hogy a régebbi szokástól eltérően ebben az esetben a vezető pártaktivisták nem kaptak előző információt. Azt hiszem nagyon magyarázkodni nem kell, a kérdés gellege olyan volt, hogy úgysem mentek volna semmire az információval, mert mig nyilvánosságra nem került, addig ugy sem lehetett ezzel foglalkozni. Az egész rendelet hatékonyságát veszélyeztette volna a kormány, ha ebből valami kiszivárgott volna. Ezért tekintett el a KB az előzetes információtól. Miről van itt szó ? Első információ szerint a magyar közvélemény egy része ugy sóhajtott fel, hogy a 3-5 esztendős nyomás megszülte a maga eredményét, amit az USA és mások a Magyar Népköztársaságra gyakorolt. Itt fran a közkegyelem. Mint az elvtársak tudják ez a közkegyelem nem a nyomás melléktermékeként jött létre, az Egyesült Államok kormánya és a Szabad Európa hivei nem is álmodtak erről. Vannak olyan információk, hogy éppen egy évvel ezelőtt eszközölt ilyen részleges amnesztia kapcsán a Szabad Európában dolgozó magyarok még az amerikai kormányt is figyelmeztették arra, hogy hagyják abba a nyomást a magyar kormányra, mert ahogy ismerik őket, akkor abból nem lesz semmi. Minek az eredménye a kegyelem ? Annak a fejlődésnek, amit a VIII. Kongresszus megállapított, és lényege az, hogy az alapokat leraktuk. Ezért vált lehetővé, hogy ilyen széles alapokon nyugvó^közkegyelmet rendeljen el az Elnöki Tanács. Ha azt mondjuk, hogy az alapokat leraktuk és a szocializmus teljes felépitése van napirenden^ azt mindenre vonatkoztatni^ kell. A KB-nak az volt a meglátása, hogy érdemes, szükséges és helyes ilyen s'zéles alapokon nyugvó közkegyelmet elrendelni, mert különben ellentétbe kerülünk saját magunkkal.- Ez volt a K.B.-nál a kiindulópont és ezért javasolta az államnak, illetve az Elnöki Tanácsnak ezt a rendelkezést. A közkegyelemben részesülő embereknek öt nagy kategóriája, csoportja van. Ebből négy kimondottan politikai, egy pedig az 5. a köztörvényes, tehát a közönséges bűnözők. Nem akarom ezt nagyon részletezni, feltételezem, hogy az elvtársak most már ismerik. i