MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1962

1962-04-02 34. öe. - 1962_PB 34/14

rílSzabó Mihályná elvtársnő; Látszólag ugy tűnik, hogy amit most elmondok nem tartozik a 62-es terv teljesítéséhez és mégis szerves része, Venéczi elvtárs a 62-es terv teljesítését az irányítás, vezetés szemszögéből én a teljesítés szemszögéből világítom meg. Ez munkáskezek kérdése. Nevelője vagyok azoknak a fiataloknak, akik a 62-es és további évek szakmunkásai lesznek. Ha mindig gond volt a fiatalok pályaválasztása, akkor ebben az évben és tovább is fokozottabb gond, mivel most először kerülnek ki a gimnáziumokból olyan fiatalok, akik évek óta politechnikai oktatás keretében bizonyos szakmákban némi jártasságra tettek szert. Ennek az oktatási formának felettes hatóságaink iránymutatása szerint az volna a célja, hogy a fiatalok megszeressék azt a bi»onyos szakmát és érettségi után ebben a szakmában próbáljanak továbbtanulni es elhelyezkedni. Ezek a fiatalok az általuk tanult szakmában valamilyen minősítéshez már jutnak az érettségi mellett, Megszabja^a minősítés, hogy mennyi időn belül - maximum egy év alatt - szakmunkásokká válhatnak, A szakmunkások tömegét persze az Iparitanuló Intézetek adják és gondolom, hogy ezek munkája, képzése, irányítása tervszerűen folyik. Egyre több a gimnáziumi tanulók száma, akik középiskolai képzettseggel kivannak fizikai munkásként dolgozni, A továbbtanulás iránya erősen megváltozott. Nem ugy néz ki, hogy csak az egyetemeken, főiskolákon látnak lehetőséget a fiatalok. Egyre többen érettségi után szakmát akarnak tanulni és pár# év múlva esti- vagy levelező oktatásban továbbtanulni, A mi gondunk, hogy milyen tanácsot adjunk ezeknek az érettségizett és a fizikai munkában bizonyos jártasságot szerzett fiataloknak, hogy melyik szakmában, területen próbáljanak elhelyezkedni. Az 5o-es évek elején folytattunk ilyenfajta irányítást, de meg kell mondani nem volt nagyon szerencsés dolog. Sokszor zsákutcába vezetett. Tehát nem ilyen kategorikus irányításra gondolok, de jelenleg afiatalok pályaválasztása ötletszerű, baráti és családi kapcsolatok szabják meg, hogy hóvá próbáljanak elhelyezkedni. Nekünk pedagógusoknak volna feladatunk - tekintetferevéve a fiatalok egyéni képességeit - a fiatalokat tájékoztatni, tanácsol/adni és a reális lehetőségek felé irányítani. Ezzel szemben fogalmunk nincs, hogy , hol;, milyen területen milyen igény van. Nem tudjuk, hogy abban a szakmából, mely bői a fiatal 3-4 éven keresztül politechnikai oktatást nyert mennyi szakmunkásra van szükség, és el tudnak-e ott a fiatalok helyezkedni. Ha csak lo % szeretne ugyanabban a szakmában elhelyezkedni, mellyel megismerkedtek kérdés szükség van-e rájuk. Konkrét példa; A III.kerületi Mechanikai Mérőműszerek Gyára lehetőséget ad lányoknak rádiótechnikai vonalon politechnikai képzésre. Százával küldjük a lányokat évente, és nem tudjuk hogy ebből mennyit tudnak szakmunkásként megtartani. Azonban amit a vállalati igazgatóval e kérdésben tanácskoztunk, nem volt valami megm