MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1962
1962-09-26 37. öe. - 1962_PB 37/75
sr 4-5 <• felvétel következtében - 1976 fővel gyarapodott a főiskolát, egyetemet végzettek száma. Csökkent a 8 eleminél kevesebbet végzettek aránya. A tagjelöltek felvétele egészséges és egyenletes. Bgyes pártszervezetek munkája azonban elmaradt a követelményektől. Több üzemi pártszervezet egy-két éve egyetlen tagjelöltet sem vett fel. Nem sikerült még mindenütt elérni, 1 hogy a Szervezeti Szabályzat által meghatározott időszak alatt a jelölt taggá váljon. Ennek oka, hogy a felvétel után elhanyagolják a jelölttel való foglalkozást és túllépik a megengedett időhüsszabbitást...; •'-••• 1959 óta 573 alapszerv alakult, amelynek többsége egyes pártszervezetek decentralizálásából, jött létre, Igy.mosj; Budapesten 4196 pártszervezet működik. A pártcsoportok száma kb. 20.000. - 1962-ben végzett felmérés alapján kb, 260 olyan gazdasági egység van,'-ahol nincs pártszervezet. Nagy részük olyan, ahol csak néhányan dolgoznak, de akad köztük jelentős intézmény, kutáíóihtézot, amelyekben a pártszervezet létrehozása sürgős feladat. ' í . • .,/.-,3«/ A pártélet jellemző vonásai. ' •••••. A két pártértekezlet közötti időszakban hatékonyabban és következetesebben érvényesítettük a r partéiét lenini normáit . Szélesedett a párton belüli deniokrácia, fejlődött a kollektív vezetés, erősödött a birálat, kisebb mértékben az önbirálat. A pártdemokrácia fejlődését elősegítette, hogy a KB munkamódszeréhez hasonlóan a helyi tennivalók tervezetét határozathozatal előtt sok pártszervezet vitára.bocsajtotta. A KB I96O-szeptemberi határozatából adódó helyi feladatok, kimunkálása, vagy á-munkás osztály helyzetéről hozott határozat további tennivalóinak kijelölése igy történt. .,-..• A demokratizmus erősödéséhek fontos állomása volt. az alapszervezeti f v.ezetőségek ujjáválasztása. A taggyűlések időpontja egybeeset l.:;az'SZKP XXII. kongresszusával. Í5z a körülmény növelte a párttagság aktivitását. A légkör nyilt és pártszérü volt. A nyilt szavazás és a titkos szavalás alig mutatott eltérést. Az eltérések is elsősorban a hivatali pártszervezeteknél jelentkeztek. A pártdemokrácia megszilárdulása fokozta az egyes pártszervezett dk*' párttagok felelősségérzetét, ami hozzájárult a centralizmusba központi akarat határozottabb -?5 CB5
