MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961

1961-12-18 32. öe. - 1961_PB 32/168

tokát és a dolgozók érdeklődését figyelembe vevő tervszerű ismeretterjesztés. Az elmúlt évben 122 üzemben 222 tagozattal kb. 10 000 hallgatóval működtek munkásakadémiák. Ez évben 183üzemben 305 tagozaton kb. 17 000 dolgozó jelentkezett munkásakadémiára. Ez azonban messze a lehetőségek alatt van. Örvendetes, hogy a KISZ Ifjúsági Akadémiákat, a Nőtanács "Szülők Akadémiáját", a Hazafias Népfront pedig a területi lakosságnak Szabadakadémiákat szervez. Az általános- és szakmai művelődésben fontos szerepe van a József Attila Szabadegyetemnek. Előadásain és nyelvtanfolyamom évenként kb. 15 000 ember tanul. Ez a jelentős népművelő t'órum azonban az utóbbi években elszürkült. Célszerű lenne a különböző tudományágak legújabb vívmányainak propagandamühelyévé fejleszteni. Ehhez nagyobb gondot kellene fordítani azok szabadegyetemi béiratására, akik magas színvonalon és igényesen kivannak foglalkozni egyes tudományok vagy művészeti ágak fejlődésével, eredményeivel, időszerű kérdéseivel. A műveltségi színvonalhoz tartozik a nyelvtanulás. Különösen az orosz nyelv elsajátítását kell minden eszközzel elősegítenünk. Az ismeretterjesztés jelentős eszköze az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. A csillagászati ismeretterjesztés fejlesztése céljából a Fővárosi Tanács megvette az idei Budapesti Ipari Vásáron bemutatott kis planetáriumot, de jelentkezik egy korszerű, nagy planetárium felállitásának igénye is. Ilyennel már szinte minden szocialista főváros rendelkezik. Az ismeretterjesztésben a rádió és a televizió különösen jelentős, mert érdekes, szemléletes, és éppen ezért a vonzó ismeretterjesztés ezernyi uj lehetőségét rejti magában. Érdemes kiemelni a TTT--1BUSZ országjárásait (1960-ban 401 kirándulást szerveztek 18 398 részvevővel), melyek igen kedveltek, és szinesitik - a különféle irodalmi, történelmi, műemléki stb. séták, üzemlátogatások - az ismeretterjesztő munkát. Problémaként említjük, hogy az épitészet kultúrpolitikai tudatformáló szerepét nem ismertük fel. Építészeti kultúránk népszerűsítése ösztönös és igen gyenge. Jóllehet feladatunknak tartjuk az emberiség fejlődéstörténetének, a különböző társadalmak kultúrájának, a történelem során hazánk területén lakott népek