MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961

1961-12-18 32. öe. - 1961_PB 32/166

az élet keletkezésével, az élővilág fejlődésével és az ember származásával foglalkoztak. A világ keletkezéséről és végéről szőlő idealista nézetek, valamint az egyes természeti jelenségekhez fűződő babonák cáfolatára és tudományos magyarázatára igen alkalmasnak bizonyulnak a "Milyen elemekből épül fel a világ?" "A világ anyagi egysége", "Elpusztíthatatlan anyag", "Anyagés mozgás" stb. fizikai és kémiai és különösen az "Égi tünemények", "Mesék a világ végéről", "Napfogyatkozás" c. csillagászati előadások. Ezeket az előadásokat főként munkáshallgatóságnak tartották. A műszaki értelmiségieknek több üzemben rendeztek előadásokat a fizika filozófiai vonatkozású kérdéseiről. Az utóbbi években némiképp javult a természettudományos előadások aránya. Fokozatosan fejlődik a műszaki ismeretterjesztés (8,2%). Az ismeretterjesztésnek ez az ága rendkívül sokrétű, mégis két nagy területet emelhetünk ki: 1. az általános technikai ismereteket nyújtó és megalapozó, 2. az adott termelési feladatokhoz kapcsolódó műszaki ismeretterjesztést. Az előadások többségét általános technikai kérdésekről tartották. Neheziti az előrehaladást, hogy az üzemek vezetőinek többsége a műszaki ismeretterjesztést nem tekinti a termelés, a műszaki fejlesztés szerves részének. A társadalomtudományos ismeretterjesztésben a világnézeti nevelést közvetlenül szolgáló filozófiai, különösen a valláslc itikai előadások száma elég magas (9%). Többségük kedvezően befolyásolta a hallgatóság gondolkodását. Az előadók sokszor kerültek nehéz helyzetbe, mert nem vették figyelembe a hallgatóság felkészültségét. Voltak olyan előadások is, amelyek a tudományosság szempontjából kifogásolhatók. A női munkásszállások előadói javasolták, hogy a valláskritikai előadások helyett vagy azok keretében kezdetben inkább etikai kérdésekről tartsanak előadásokat. A nacionalizmusról és a szocialista hazafiságről szóló tézisek jelentősen.érvényesültek az ismeretterjesztésben. A József Attila Szabadegyetem "Világnézet és történelem" c. sorozatában a magyar történelem utolsó száz évének problémáinál foglalkoztak a magyar nacionalizmus jelentkezési formáival is és azt marxista-leninista álláspontról birálták. A művészeti témák változatlanul kedveltek és jelentős részét 13