MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961

1961-12-18 32. öe. - 1961_PB 32/164

resése jól összefér az istenhittel. A vallás elleni ideológiai harc különösen a természettudományi ismeretek tudatosabb terjesztését kívánja tőlünk, de jelentős az irodalom, a művészetek és természetesen a filozófiai propaganda szerepe is. A kulturális nevelés feladata a szocialista ember uj erkölcsének kialakítása is. A kapitalizmus farkaserkölcse az egyénieskedést, a mindenáron való egyéni érvényesülést alakította ki az emberekben. Ennek hatása korántsem tűnt még el. A munkanélküliség megszűnése tisztitóan hatott a munkásosztály erkölcsére, de állandó számszerű növekedése* áramlása uj problémákat hoz létre. Ma még nem beszélhetünk az egyéni és társadalmi érdek következetes összhangjáról. Nem ritka az önzés, az elvtelen prémiumjuttatás, a Jelentős újítások elfektetése, a társadalmi munka elhanyagolása stb. Az individualizmus fővárosunk parasztságának gondolkodásában viszonylag még erős, s ez helyenként termelőszövetkezeteink fejlődését is zavarja. Az értelmiség egyes rétegeiben különösen a pénz hajhászása figyelmeztet a régi életszemlélet maradványaira. A szocialista társadalom kialakuló közösségi életformája, a közösen végzett munka, a közös szórakozás és művelődés erősiti és fejleszti az uj erkölcsi vonásokat az emberekben. A világnézeti nevelés mellett természetesen arra törekszünk, hogy fejlesszük az emberek általános és szakmai műveltségét. Az általános műveltség megszerzésében természetesen a kor követelményeinek megfelelő ismeretek elsajátítására gondolunk. A huszadik század második felében nem tekinthető általánosan müveit embernek, akinek - mondjuk - csupán társadalomtudományi ismeretei szilárdak. A korszerű műveltségbe beletartoznak a korunk egész tudományos fejlődését forradalmasító természettudományok, és természetesen az értékeket létrehozó munka bizonyos alapvető ismerete, a politechnikai képzettség. Az általános műveltségeméléséhez hozzátartozik a választott életpályával összefüggő szakmai továbbképzés is. Végűi kulturális nevelőmunkánk feladata a fővárosi lakosság egészséges és igényes ízlésének formálása. Sajnos, még mindig jelentős a tömegigénye a gicsnek. Éppen ezért a művészetek ha tékonyabb propagandájára van szükség. A műkedvelő mozgalmat is elsősorban ebből a szempontból kell megítélnünk. Nem közöm11 »