MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961

1961-11-28 31. öe. - 1961_PB 31/38

- 3 a./ nemzetközi jelentőséggel bir az a megállapitás, hogy az anyagi érdekeltség elvét a komm. épitésének egész időszakában fenn kell tartani. b./ A kommunista erkölcs mint ösztönző. A kettőnek párosulni kell, egyre nagyobb szerephez jutva, hogy mindenki igénye, tehát szükséglete szerint részesüljön. Ehhez kell mindenkinek képessége szerint dolgozni. - A kommunista erkölcs azt jelenti, hogy műveltségét, magas technikai tudását bocsássa rendelkezésre, kutassa az ujat, kezdeményezzen stb. "Kibontakoznak a kommunista társadalom emberének jellemvonásai. Olyan emberé, akiben harmonikus egységbe forr a magasfoku eszmeiség, a széleskörű műveltség, az erkölcsi tisztaság és a fizikai tökéletesség." pl. Gaganova: brigádvezető példája, aki önként vállalta, hogy az elmaradottakhoz áll dolgozni 4./ A kommnista társadalmi viszonyok fejlődése. a TERMELŐERŐK FEJLŐDÉSE - magas technikau bázis létrejötte - a tud* kultúra virágzása - az uj komm. ember erkölcse ez magával hozza: - a falu és város lényeges különbség - a fizikai és szellemi munka közötti lényeges különbség eltűnését. - fokozatosan az osztályok közötti különbség eltűnését. így valósul meg az osztálynélküli társadalom /osztálykülönbség véglegesen, teljesen a kommunista társadalomban szűnik meg. / /Az összes osztály különbségek megszűnése a teljes kommunista társadalom felépítésének eredményeként fejeződik ki. Az osztályhatárok elmosódása tartós folyamat./ 5./ A proletárdiktatúra a munkásosztály állama - igy válik össznépi állammá. Tehát a: termelési, társadalmi viszonyok fejlődése vezet össznépi államhoz.