MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961
1961-11-28 31. öe. - 1961_PB 31/11
sem, hogy ma kerületi titkár és holnap üzemi titkár lesz belőle, nem válik azáltal kisebb emberré, vagy nem kevesebb megbecsülést kap o a párttól. A mauzóleum-kérdésen sokat gondolkoztam. Azt gondoltam magamban, nem közöltem senkivel, hogy amikor Lenint elhelyezték a mauzóleumba, az már helytelen dolog volt. Valahogy ezt gondoltam ki magamban. Nem tudora, hogy mennyire erősiti a kommunista öntudatot, vagya a párthoz való viszonyt, hogy es ott van a mauzóleumban Lenin holtteste? Azt gondolom, hogy már itt kifejeződött az, hogy egyes pártvezstőknek az istenitésére való törekvés. Nekem ez nem futott eszembe egészen mostanig. Amikor először voltam a Szovjetunióban, 1949-ben és a Vörös téren bementem a mauzóleumba, meg voltam rendülve és ezrével állnak ott az emberek, amikor az nyitva van, de a XXII. kongresszus óta ilyen gondolatok támadnak, hogy ez talán szükségtelen volt akkor. Nagyon so£ szó esik mostanában a kinai pártról és Csou En-laj felszólalásáról. Az a meggyőződésem, ha ezt a felszólalást ugy hozta volna ki a Népszabadság, mint ahogy a Pravda, elültek volna a hullámok. A kinai párttal kapcsolatban a következő veszélyt látom. Pélő, hogy becsmérlőleg fognak itt nádunk nyilatkozni a kinai pártról, hogy a kinai párt tekintélye csökken. Erre nagyon kell vigyáznunk. Mert ez egy nagyon nagy, hős párt, nagy harcokat vezetett és vezet is olyan körülmények között, amit mi még elképzelni sem tudunk. A e közelmúltban voltam ezekben a távolkeleti országokban. Tényleg elképzelhetetlen az, hogy milyen nehéz körülmények között dolgoznak ezek a pártok és hogyha a nemzetközi munkásmozgalomnak van vitája a kinai párttal néhány lényeges dologban, nem szabad a kinai pá r tról olyan fensőséggel beszélni, mintha mi kitaníthatnánk Mao Ce-':ung elvtársat, hogy mit is csináljunk. Néhány szót szólnék a törvényességről. Ha a törvényességről szólunk, akkor általában börtönt, meg akasztófát képzelünk el. A törvényességnek olyan formái vannak, amit napról napra gyakorolnak ma is. És meg kell mondani az elvtársaknak, hogy nem egyszer még pártszervek is. Itt gondolok munkajogi kérdésekre, amivel találkozunk. Valakit leváltanak beosztásából fegyelmivel - egy úttörő titkárnak van egy nőügye. Pártfegyelmivel leváltják, kap szigorú megrovást, végső figyelmeztetést, azonnali hatállyal elbocsátást. A Munkátörvénykönyv szerint nem lehet azonnali hatállyal elbocsátani, mert nem követett el olyat, hogy neki olyan munkajogi hátrányai legyenek, ami az azonnali elbocsátást jelenti. Az Úttörő^Szövetség^adta ki a munkakönyvet. A kerületi PB valamelyik munkatársa odaszól neki, be van irva. Vagy egy iskolaigazgatót elbocsátanak különböző megbélyegző határozattal. Beperli a tanácsot. Jobban kellene itt ezeken a területeken is a törvényességet óvni, mert nemcsak akasztófát jelent a törvényesség, hanem az életnek ezer területén megtalálható, amit észre sem vesámk. Azért nincsenek munkaügyi perek ezekből, mert akit érint, nem hisz abban, hogy törvényesség van és azt mondja, hogy felsőbb szervvel szemben úgysem nekem lesz igazam, úgysem nyerem meg az ügyet. Pedig világos, hogy neki van igaza és elévül a joga. Muharos elvtárs beszélt arról, hogy van egy csomó visszahúzó eiőirás, béklyó, ami akadályozza a munkát, de ő a saját belátása szerint intézkedik. Törvényeink, rendelkezéseink között vannak olyanok, melyek idejét multák. Most készül az uj BTK, dé amig egy törvény érvényben van, addig azt kell alkalmazni, mert ellenkező esetben a törvénytelenségnek engedünk utat. Nem lehet megengedni, hogy saját belátás szerint fogják fel a törvényt, hogy visszahuzó-e vagy sem. A Fővárosi Tanácsnak is vannak vitái a felsőbb szervekkel, mert nem lehet elég szabadon dolgozni, sok a megkötöttség. Ha elmegyek a kerületbe, legalább any-
