MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961

1961-10-27 30. öe. - 1961_PB 30/22

hatékonyabbá teszi azt. A szerkesztő ne a szzxáás szomszéd határba menjen hulladékot összegereblyézni, hanem amikor szerkeszt, akkor tekintse fő feladatának az anyagtakarékosságot. A takarókosság akkor válik tömegmozgalommá, ha ezt a szemléletet; minden szervnél, minden vonalon, mindenki gondolkodásában és munkájában érvényesíteni tudjuk. A lehetőségek elvtársak - azt hiszem - kimeríthetetlenek. Nem vagyok hivatva arr?. , hogy sok példát soroljak itt fel, nem is szükséges ez, de egyet-kettőt azért megemlítek: Az ötéves terv alatt 250 ezer lakás épüli, áz azt jelenti, hogy az összes lakásba mintegy másfélmilliő ajtót fogunk beszerelni. Állandóan panaszkodunk, hogy nincs szerelvénykapacitás, sőt ugy tudom, hogy a KGrM-ben' ez az építőiparnak egyenlőre egyáltalán nincs lefedezve, liegen könyörögnél: azonban már azért, hogy a szobaajtókra, az előszobaajtókra meg a konyhaajtókra nem kell aár, meg kulcs - egy egyszerű kilinccsel, műanyaggal, vagy egyébbel meg lehet oldani. Történni azonban nem törtónt semmi. A szerelvényipar gondolják el, ha másfélmillió darabról van sző, mennyi kapacitást - szakmunkás -, anyag-, gépi kapacitást - tud megtaka ritani. Vagy itt van ilyen dolog: Bondor elvtárs, a Ppvárosi Tanács uj elnökhelyettese mesélte el, ho^y ők Sztálinvárosban megvalósították azt, hogy egy négyzetméter födémbe az előirt nyolc kildgrara vas -helyett másfél kilót használnak fel különleges eljárásokkal, de azért az ápitőipar többi része csak a régi eljárás szerint dolgozik, holott mindenki tudja, hogy beton-gömbvasból nagy hiányunk van. Legalább három éve kérik a Pővárosi Tanácsnál ós a Villamosvasútnál az ipart, a G-anz-Mávag-ot, hogy ne csináljanak minden villamoskocsira két vezérlőberendezést;; de ők csinálják tovább, három éve. Vajon miért? Olyan nagyon jól állunk? És akármelyik területet vizsgáljuk, ha nem abból indulunk ki, hogy a filléreket szedegessük, hanem nagy erodményekXL fc