MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960
1960-10-03 24. öe. - 1960_PB 24/34
. 11 szocialista átsz ervezése és megindult - a párt politikájának megfelelően - a teraelőszövetkezetek szervezése. A szocialista átszervezés megindulása kezdetben a lenini elvek alapján, a szövetkezeti, tervnek megfelelően folyt. Később azonban ezek az elvek eltorzultak. 3nnek egyik oka az volt, hogy a szocialista ipar és a kisárutermelő mezőgazdaság közötti ellentmondás egyre élesedő problémákban jutott kifejezésre. Az ipar rohamléptekkel fejlődött /túlzott ütemű iparositás/, a,mezőgazdaság pedig viszonylagosan egyre inkább lemaradt az ipartól. Az ipar és mezőgazdaság között kialakult és éleződő ellentmondás megoldására csökkenteni kellett volna az ipar fejlesztésének ütemét és nagyobb segítséget adni a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez és termelésének növeléséhez. Az objektív helyzet ezt a negoldást követelte, de a szubjektív elképzelésekkel terhelt vezetés,ezt ne^ vette hosszú ideig tudomásul, ami óriási károkat okozott, A mezőgazdaság szocialista tulajdonviszonyainak kialakulása - bár erőszakos módszerekkel siettettük - mégis lassan haladt és nem járt együtt a termolé$ emelkodósévol, továbbá visszaesésekkel és hibákkal volt terhes. A me zőga zd a s ág osz t ály^ j|g Jré tegviszond áinak f o Imá ré s c is sok von a t kozásban helytelen módon történt meg, Hec kellő következetességgel és alapossággal mérték fel a parasztcág különböző rétegeit. Unnék következményeként a szegénypa rasztság politikai meggyőzése hiányos volt, s nem támaszkodtunk eléggé rájuk, A középpara szjtság, egy részét időnként ás helyenként az osztályellcnséghoz-, a kuláksághoz számítottuk és adminisztratív intézkedéseket tettünk ellenük. Ugyanakkor a kulákok korlátozása helyett lényegébon azok likvidálását valósitottuk meg, így a "lenini hármas jelszó" magyarországi . alkalmazása eltorzult, s ennek következtében az osztályharc marxista-leninista felfogásától eltérő gyakorlat alakult ki hazánkban. A parasztság anyagi é rde kelt ségén ek figyelembe vétele som volt eléggé megalapozott. Főleg adminisztratív intázkedésekkel /kötelező beadás, előirt vetésterv, stb./ helyettesítették. 3miatt a parasztság termelési kedve visszaesett, a termelés színvonala stagnált, sőt időnkónt vissza is esett, A mezőgazdaság szocialista termelési viszonyaiban különösen n&gv károkat okozott az 195>-as revizionista hullám, mely, Q szövjtkozetek jelentős részének felbomlását eredményezte. \ 3<1
