MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960
1960-10-03 24. öe. - 1960_PB 24/27
- 4 - • mondások szűntek meg, A szocializmus ápitáse során kialakulhatnak és ki is alakulnak a termelőerők és termelési viszonyok között-.ellentmondások, azonban ezek jellege nem antagonisztikus. Dzek az ellentmondások felismerhetők és felismerésük után a párt ás az állam intézkedéseivel feloldhatók, Uz azt is jelenti, hogy az ellentmondások feltárása és azok megoldása fejlődésünk előrelendítő tényezői. A szocializmu s, alapjainak lerakása sokrétű és ellentmondásos folyamat. Antagonisztikus ellentmondás volt a hatalomra kerülő munkásosztály és a gazdasági hatalmát fokozatosan elvesztő burzsoázia között. Dz az ellentmondás éles osztályharcban fejeződött ki. A tömegek, a párt és a munkásosztály vezetésével, aktivan ás cselekvően támogatták a kisajátitást, s ugyanakkor a szervezkedő és ellenálló tőkés, osztály minden eszközzel próbálta megtartani gaz-* dasági hatalmát. Az osztályharc, bár éles volt, legélesebb formájához, a fegyveres konfliktushoz - a hatalom megszerzésének időszakában - mégsem vezetett el, mert egyrészt a magyar burzsoázia a háború alatt jelentősen meggyengült és elvesztette politikai befolyásának jórészét, másrészt a párt helyes tömegpolitikát folytatott, továbbá/a szovjet csapatok jelenléte is a békás fejlődés irányába hatott. A hatalom megszerzésénél: e viszonylag békés utjának tudható be, hogy elvtársaink közül sokan még ma is összekeverik a különböző ellentmondások jellegét. Az 1956-os ellenforradalom pedig szemléltető példája volt annak, hogy a belső és külső ellenség minden rást, minden hibát, minden lehetőséget és megoldató lan lan ellentmondást kihasznál a nép félrevezetésére, a szocializmus gyongitóöéro, aláásására ás - ha lehetőség -van rá - megdöntésére. Az ellenforradalom idején a fegyveres összetűzésig - az osztályharc legélesebb formájáig - elvezettek azok az ismert'körülmények, melyek Magyarországon kialakultak. Az IBzTTP Központi Bizottságának az ellenforradalom okairól szóló mély elemzése kiváló példáját mutatja az ellent.;!ondások helyes feltárásának, a konkrét helyzet alapos elemzésének. A félrevezetett törnegek. meggyőzáse, és az ellenséges elemek ke mény megbüntetése mutatja azt, hogy a párt és az állam az ellentmondások jellegét felismerve helyes és eredményes intézkedésekot tjtt. "égis elég gyakran - a..fenti tanulságok ellenére - tapasztalható, hogy elvtársaink, párt- és egyéb szervezeteink sokszor adminisztratív intézkedéseket követelnek 2*