MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960
1960-10-03 24. öe. - 1960_PB 24/25
1 • 2 * A viták másik általános vonása az volt, hogy a szocializmus alapjai . lerakása értelmezése során alig, vagy egyáltalán nem vették figyelembe azt, hogy a szoci&lista tulajdonviszonyok létrehozása után egyik legdöntőbb feladat a kialakult tulajdonviszonyok megszilá rditása. 3nnek megoldása sokrétű és bonyolult munkát, hozzáértést, továbbá viszonylag hosszabb időt igényel, aié g; általános vonása volt a vitáknak a z is, hogy a szocializmus alapjainak lerakása értelmezésénél sokan nem vették eléggé figyelembe a népgazdaság egységét. Az alapok lerakása sokolda l ú, egységes fol yamat, és az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és kére s!:e de leír., továbbá más ágak szocialista termelési viszonyainak kialakítását is egyaránt A feltételezi. A felsorolt néhány általános vonásból kitűnik, hogy a szocializmus alapjai lerakásának értelmezésével kapcsolatban elég sokféle vélemény van. 3z§rt szükségesnek látszik, hogy az egységes értelmezés érdekében - a 711, kongresszus útmutatásai alapján - összefoglaljuk mit jelent a szocializmus alapjainak lerakása I'kgyarországon. A szocializmus alapjainak lerakása egy bonyolult és sokrétű m gazdasá- . gi, politikai, kulturális és ideológiai területen végbemenő - forradalmi folyamat eredménye. A szocializmus alapjainak lerakása feltételezi azt, hogy: W a./ Az iparban és mezőgazdaságban, továbbá a népgazdaság minden ágában kialakultak és döntő túlsúlyra jutottak a szocialista tulajdonviszonyok, b./ Feltételezi, hogy -ennek megfelelően - az osztály- ss rétegviszo-. nyokban érvényre jutottak ás tükröződnek a tulajdonviszonyok átalakítása következtében szükséges változások, c./ Feltételezi továbbá, hogy a szocialista elosztás elvei honosodtak meg az egész népgazdaságban. d./ Az alapok .lerakása megköveteli - a szocialista iparositás alapjánaz anyagi- technikai bázis megtaremtásét, a termelés nagyarányú fejlesztését. 3?
