MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960

1960-06-06 22. öe. - 1960_PB 22/37

• túlzott szerepe) természetesen nem egyszer a kísérlet profiljának kialakításában gondot okoztak. Több szakma (könyvkötő, kerámia stb.) nem tartozik az ipar alapvető területeihez, más munkahelyek (pl. KTSZ-ek) nem elégítik ki a pedagógiai igényeket. Ezeken a helyeken az oktatás célja nem érhető el, ezért a tanulók körülbelül 20 százalékát kell a következő évben más üzemekbe irányítani. A szakirányú gyakorlati foglalkozások során — különösen az átmeneti időszakban, amíg a tanulók valamennyien nem részesülnek politechnikai képzésben — nagy gondot kell fordítani a szakma széleskörű megismertetésére. Tapasztalataink szerint ez jól megoldható. Egyes helyeken üzemrészleg-bemutatókat tartanak (pl. Hazai Pamutszövő), a Kismotor és Gépgyárban tájékoztató előadásokon végigvezetik a tanulókat az üzemen, a Ruggyantagyárban néhány hétig dolgoznak az egyes üzemrészlegekben és csak az első év után térnek rá a tulajdonképpeni, szakmai képzésre. Sajnos, tájékozatlanság e területen is található. A vizsgálódás során találkoztunk olyan tanulókkal is, akik még azt sem tudták, hogy milyen munkadarabon dolgoznak. A választott szakmák technológiájának tanulmányozása nagyon változatos képet mutat, kialakult rendszer jelenleg még nincs. Üzemlátogatásokat a rokon és kiegészítő folyamatok tanulmányozására általában nem szerveznek. A szakma természettudományos alapjai a hagyományos tárgyak (matematika, fizika, kémia, biológia) keretében elsajátíthatók, kiegészítésükre azonban a szakirányú képzésben is gondolni kell. Több üzemben a szakmai anyag elméleti részének megismertetésére nagy gondot fordítanak (Villamos- és Kismotorgyár). Az előadások néhány kivételtől eltekintve színvonalasak. Munka közben azonban elméleti kérdésekről csak alkalomszerűen esik szó. Arra viszont mindenütt ügyelnek, hogy az elméleti foglalkozás során felmerült kérdésekre alkalmas szakember adjon kielégítő feleletet. Az iskolákban megismert mérőműszereket főleg a minőség ellenőrzésénél használják fel. Néhány üzemben (pl. az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában) alkalomszerűen konkrét minőségi ellenőrzést is végeznek. Megoldásra vár, hogy a termelési foglalkozások szorosan kapcsolódjanak az iskolai és üzemi elméleti képzéshez. Az iskolai tárgyak és a termelési oktatás összekapcsolását nehezíti az a tény, hogy az üzemek nem ismerik jól az iskolai tanítási anyagot és az iskolai szaktanárok, sincsenek tisztában az adott üzem munkájával. Nem egyszer előfordul, hogy a tanulók ugyanazo-