MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960
1960-06-06 22. öe. - 1960_PB 22/5
- 3 Ezen a szemléleten tul vagyunk és éppen a vállalatok vezetői kérik, hogy emelni kell a tanulók elméleti szinvonalat. Itt tisztán kell látnunk és meg kell állapitani, mint ahogy ez kitűnik;az 5+1-es oktatásból nem kerül ki olyan szakmunkás, mint a 3 éves ipari tanulóiskolából. Ennek az ipar látná kárát. Szükséges, hogy a gyermekek minimális készségét fejlesszük, azonban a mértéket állapitsuk meg és a középiskolával együtt mindjárt ne adjunk szakmát. Az anyagban van olyan megállapitás, hogy néhány helyen a gyermekek selejtmentesen végzik a munkát. Néhány üzemünkben 2o-3o éves szakmunkások is gyártanak selejtet, tehát ne legyünk maximalisták ebben a kérdésben. Az általános műveltséget középiskolai szinten adjuk, a szakmai képesitést pedig alapképzettségként. A pedagógusok ugy hangolják össze az oktatást, hogy a tárgyak kapcsolódjanak és egyik tantárgy támogassa a másikat. Ez a munka hosszú időt igénybe vevő feladat. Az ipari tanulóképzéssel foglalkozó pedagógusok helyesnek tartják, hogy ilyen kisérietek folynak. Ezeket a kisérleteket támogatják az egyszerű, jó szakmunkások, akiknek azonban nincs pedagógiai felkészültségük, azonban szakmai képzésben sokat tudnak segiteni, ezt fontos tudomásul venni. Én nem akarom lebecsülni a fizika és más tanárunkat sem, azonban egyetlen jó felkészültségű tanár sem képes arra, hogy a szakma tanitására annyira képes legyen, mint egy lo-15 éves szakmunkás, akinek rutinja van. Ezekre az emberekre még többet támaszkodjunk. Az egyéni kezdeményezések kezdetlegesek, szervezetté kell tenni a szakoktatók bevonását az ált. és középiskolai oktatásba. A Budapesti és Minisztérium tevékenységében helyesnek tartom, hogy a Főv. Pedagógiai Szeminárium foglalkozzon a kérdéssel, azonban a Módszertani Intézet is segitséget tud nyújtani a feladatok megoldására. Javaslom, hogy vonják be sokkal bátrabban, sokkal jobban az idős szakmunkásokat a politechnikai oktatásba és állapitsuk meg azt is, meddig akarunk itt elmenni. Pl. 4 évi politechnikai oktatás után még nem szakmunkás a tanuló. Itt még kérdés az, hogy a tanuló választja a szakmát, vagy pedig az iskola - esetleg igazgatója -, mert ha a tanuló választja, akkor egy iskolában legalább 2o-3o szakmával kell foglalkozni. Az anyag kicsit szerényen foglalkozik az eredményekkel. A szemlélet változásának kérdésével kivánok foglalkozni. Meg kell oldani - ez különösen az elmúlt tanév tapasztalata hogy a szülők szemléletét megváltoztassák. Volt aggályuk a pedagógusoknak is. Nekünk folytatni kell az 5+1-es oktatást. A kérdés a tanulóknak okozott a legkevesebb gondot. Ha probléma van, hogy milyen gyakorlatot folytassalak a tanulók elmondom, hogy a Madách Gimnáziumban pl. a tanulókat a kereskedelem területén helyezték el, mert másutt nem tudták. Azt hiszem, ez nem célunk. Nem könnyű még ebben az esetben megfelelő kapcsolatot találni az üzemekkel, mert bizonyos iparágakban van huzódozás és olyan kérdéssel is találkozunk, hogy bizonyos kerültek tartalékolják az üzemet saját iskolájuk számára. Itt a Budapesti Pártbizottság határozatával és a kerületek bevonásával rendet lehet teremteni. 3- -jm