MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1959

1959-11-19 18. öe. - 1959_PB 18/9

8 Itt volt a TSz.-fejlesztés kérdése és sokan felvetették, hogy az önkéntesség megsértése a paraszt agitálása. önkéntesség az egyes emberek szerint: meg kell várni, mig a paraszt maga belép a TSZ-be. Nem hitték el, hogy lehet a termelésnövelést és a szervezést egyszerre végrehajtani. Azt vészük észre, hogy a revizionista nyomás éppen a pártonkivüliektől jön és ezt nem a pártszervezeten belül kell keresni, összekeverik, hogy az egész területet nézzék, vagy egy adott pártszervezetből induljanak ki. Lehet, sőt biztos, hogy a revizionizmus nem kiforrott formában jelentkezik, hanem jobbos nézetek formájában és ez vezet el a revizionizmusig. Nem a kiforrott revizionizmus formáját kell megkeresni, hanem a jobbos nézetek ellen vegyük fel a küzdelmet. A helyzet az, hogy az ellenség igyekszik és a nyomás fokozódik és fokozódni fog. Kihasználja az osztályharc tagadását, kihasználja a mi belső sikereinket is. A nyomást fokozza azáltal is, hogy az osztály megbékélés politikáját hangoztatja. Nekünk tisztába kell lennünk ezzel, mert a burzsoázia ravasz és tapasztalt ellenség, hosszú évekre és alaposan dolgozik. 1956-ra sem abban az évben készültek fel. Fontos az elvi éberség fokozása és biztositása. Ezt a párttagság elvi színvonalának növelésén*keresztül érhetjlik el. Ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a szektánság kérdését sem. Le kell szögezni, hogy a revizionizmus ellen harcolni szektáns álláspontról nem lehet. Egyik-másik elvtársnál találkozunk olyan megnyilvánulással, hibás nézetekkel, hogy a jobbos nézetek felvetőivel szemben adminisztratív módszereket alkalmaznak. Nem igyekeznek nevelőmunkával jobb belátásra birni őket. Az a tapasztalat, hogy a balosság főleg olyan elvtársaknál mutatkozik meg, ahol qgyoldalu felkészültség van. Ezek az elvtársak az osztályharcot elszakitva nézik, egyoldalú, hibás a szemléletük. Pártunkban szinte bocsánatos bűnnek számitott, ha valaki balos. Azt hiszem, nekünk keményen kell azon dolgozni, hogy megértessük az elvtársakkal, hogy Pártunknak jó és helyes politikája van, ezek a talajon kell állani és sem jobbra, sem balra nem kell elcsúszni. Nagyon kell vigyázni, mert minden eltérés, ha szüntetjük a harcot, veszélyt jelent. A Párt azt tűzi elénk, hogy kétfrontos harcot kell vivni, és amig az egyik ellen harcolunk, ne harapózzon el a másik sem. A Párt ezt kötelezően irja elő számunkra. Ne engedjük meg senkinek, hogy erről elterelje a figyelmet. Mi féloldalas harcot nem akarunk folytatni és senki ne akarja a maga szájaize szerint magyarázni a Párt politikáját. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR