MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1959

1959-11-19 18. öe. - 1959_PB 18/6

összességében meg kell mondani a pártértekezletekről, hogy a legfontosabb párthatározatok szellemében folytak le. Kultúrpolitikai irányelv vallásos ideológia elleni harc kérdéseinél sok helyen felhasználták a Központi Bizottság Ágit. prop. osztálya által kiadott, hazafiság, nacionalimus és a március 6.-i határozatot. Emellett helyi határozatokat is elővettek és alaposan számot adtak a pártértekezletnek a tervekből. Megfelelően foglalkoztak a párt és a tömegek közötti kapcsolat kérdésével a pártértekezletek. Sokoldalúan elemezték ezt a kérdést. A párttagság döntő többsége érti ennek a kérdésnek fontosságát. Ugyanakkor azonban észre kell venni, hogy egyeseknél - kommunistáknál még inkább fennáll a szavakban valő egyetértés ezekben a kérdésekben, mint a gyakorlati cselekvésben. Ez ilyen megfogalmazásokból derül ki pl: kell a pártonkiviiliekkel a kapcsolat, támogassanak bennünket. Vagy: bizalommal vagyunk a pártonkivüliekhez, de minden funkcióba inkább párttagok kerüljenek. Nincs eléggé a párttagság tudatában, hogy a széles tömegekkel és az újonnan funkcióba kerülő emberekkel milyen igényeket támaszthatnak, mert kommunistákhoz hasonló igényekkel lépnek fel. Meg kell mondani - mint ahogy ezt a Budapesti Pártértekezleten Marosán elvtárs is mondotta - a Pártbizottság sem tett meg mindent ezen a téren, de a kerületek sem. Ezt leküzdeni komoly politikai munkára lesz szükség. Legutóbb megszületett a Központi Bizottsági határozat, hogy idős munkásőröket tartalékba helyeznek és a Munkásőrség feltöltése pártonkivüliekkel történjen. Ez nagyon komoly feladatnak látszik. Már most vannak olyan hangok, hogyha jó munkásőrnek, miért nem jó párttagnak. Nem kis dolog megértetni, hogy a pártonkivüliekkel való foglalkozás nemcsak a felső pártszervezet feladata, hanem akerületi és körzeti pártszervezeteknek is. A komoly elzárkózást nem siicerült áttörni és majdnem a holtponton vagyunk. Nem az a főmérce, hogy meghivunk pártonkivülieket ülésekre és elbeszélgetünk velük. Mi tanitottuk meg az embereket, hogy figyelemmel legyenek, azonban nem vagyunk hajlandók bevonni őket gondjaink, bajaink, feladataink megoldásába, igy a figyelem nagyon komoly mórtékben csökken. Fel kell hivni az elvtársak figyelmét, hogy jó néhányhelyen megnyilvánult, hogy a dolgokat leegyszerüsitett formába teszik, mint ahogy az a valóságban van. Sok elvtársnál megérződött, hogy amikor meghallotta, milyen szép és jó eredményekről beszélünk, ugy gondolták, hogy ünneprontás lenne a hibákról és problémákról beszélni. Ugy láttát, hogy a nagy kérdések jól haladnak, a Párt politikája jó és a problémák megoldódnak. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR