MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1959

1959-10-19 16. öe. - 1959_PB 16/71

- 25 - X Két és félévi harcunknak vannak látható és kezdeti eredményei. A Központi Vezetőség határozata, a "Művelődéspolitikai irányelvei" jelentős dokumentumok segítségével, a Művelődésügyi Minisztériummal folytatott elvtársi együttműködéssel sikerült kialakítani kulturális életünk egészséges fejlődésének feltételeit. Igen jelentősek a közoktatás területén elért eredmér nyeink. Érdemes összehasonlítást tenni: a Horthy-fasizmus ide-' jén a főváros lakosságának 70,5%-a nem végzett a mi általános iskoláinknak megfelelő tanulmányokat, általános,iskoláinkban az elmúlt tanévben 188 162 gyermek tanult. Ez majdnem kétszerese a húsz év előttinek. A nyolc osztályt elvégzők közül 65%-ot vettek fel ezévben továbbtanulásra, ' Óriási a különbség a tanulók szociális összetételében is. 1938-ban a középiskolai tanulóknak csupán 4%-a volt munkásparaszt származású. Ebben az évben a középiskola első osztályába iratkozott tanulók 54-,6%-a munkás és paraszt szülők gyermeke. A Horthy-rendszer súlyos kulturális örökségeinek mulasztásait esti- és levelező oktatással pótoljuk. Ebben az évben 13 770 dolgozó iratkozott be az általános iskolákba, és 9 4-06 a közép-, iskolákba. Jelentős fejlődés van az egyetemeken és főiskolákon is. 1938-ban Budapesten hat felsőoktatási intézmény működött, 1959ben 15, 1938-ban 6 7^-5 budapesti egyetemi hallgatót, 616 tanár, 1959-ben 20 514 hallgatót, 2 788 tanár oktatott. Az egyetemi hallgatók szociális összetétele is döntően megváltozott. 1938ban az egyetemi hallgatóknak csupán 3>5%-a volt munkás-paraszt .származású, 1959-ben pedig 52,i%-a. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR