MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1959

1959-10-19 16. öe. - 1959_PB 16/61

- 15 kaverseny-mozgalom, az üzemi dolgozók kezdeményezései alapján újra bontakozni kezdett és életerős, tg vonásokkal bővült. A budapesti ipari munkásoknak és műszakiaknak köszönhetjük, hogy 1958-ban a fővárosi üzemek 4-,5%-kal, közel 1 milliárd 900 millió forint értékű ipari termékkel adtak többet '- terven felül - az országnak. Ezalatt a két év alatt pártszervezeteink irányításával üzemeinkben megszilárdítottuk a gazdasági és műszaki vezetést. Az üzemi, a kerületi - és hozzátehetem - a Budapesti Pártbizottság gazdaságszervező tevékenysége hatékonyabbá vált és ez megmutatkozott az ipari termelés eredményeiben is. Nem volt ez sima, zökkenőmentes ut. Ho&szu, küzdelmes harcot jelentett, annak a revizionista nézetnek a leküzdése, amely tagadta a párt gazdaságvezető szerepét. Még ma is sok téves nézet és helytelen gyakorlat jelentkezik a politikai- gazdasági irányitó munkában. Egyes pártszervezet sem mentes bizonyos hibáktól pl, nem fordítanak -még elég figyelmet a helyi termelési problémák elmélyült tanulmányozására, a termelést és termelékenységet gátló körülmények feltárására. Ezért nem tudnak-hatékony politikai segitséget nyújtani a gazdasági- műszaki feladatok megoldásához. Súlyos hiba, hogy sok helyen a fentiek következtében a gazdasági és a politikai munka különválik. A pártszervezetek vezetői ilyen helyen nem ismerik a szakszerű gazdasági kérdéseket. A gazdasági vezetők egy része pedig elmaradt a politikai fejlődésben, szűklátókörűvé, üzemi sovinisztává válik, aki képtelen az gégész népgazdaság érdekeinek alárendelni szűkebb szakmai, vagy üzemi érdekeit. Ilyen jelenséggel találkoztunk egy sor budapesti üzemben, amiORSZÁGOS LEVÉLTÁR : • :i ii. • • ©1