MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1959

1959-06-25 15. öe. - 1959_PB 15/12

-loIgy függ össze a Lágymányosi Dohánygyár kérdése a termelékenység kérdésével. Én nem állítottam, hogy pont a Lágymányosi Dohánygyár kerül vidékre, mint példát hoztam fel csupán* Erre nincs még megegyezés, nincs rá rendelet, ezen lehet vitatkozni. Négy vagy öt dohánygyárunk van. Amennyire mi ismerjük máshol sokkal tökéletesebb gépekkel dolgoznak, ha csak a Csehszlovák, vagy a Német Demokratikus Köztársaság gépeire gondolok, ha mi is hasonlóan dolgozunk, könnyen feleslegessé válhat egy üzem, melynek helyén mást tudunk elhelyezni. Még azt sem mondom, hogy az ott dolgozó asszonyoknak ott nem tudunk munkát adni. Betanítjuk az uj munkára és nagyszerűen tudjuk használni őket. A probléma, hogy az emberek erről beszélnek. Nem baj, hadd beszéljenek, a lényeg^ hogy oda tudjunk állni és meg tudjuk magyarázni nekik miről van szó. A népgazdaságról van szó. Persze -megéltem én már ilyet- lehet, hogy 5 év múlva is fel állok egy helyen és még mindig azt vitatjuk "Lágymányos, vagy Eger, vagy teszem fel Salgé^e^áH". Sátoraljaújhely". Nem jő az elvtársak, hogy amikor a főváros zsúfoltságáról van szó, mindenki egyetért, de ha intézkedésről van szó, mindenki a másikra m#tat: "£.zt lehet" Igaz

? hogy fokozódik a párt iránti szeretet, a kormány iránti bizalom, de elvtársak azért vigyázzunk,'ez a bizalom még nagyon ingatag talajon áll. Meg kell figyelni, ha csak egy kicsit is élesedik a helyzet a külpolitikában már tapasztalható zsongás. Amiről Baranyai elvtárs beszélt. Természetesen meg kell nézni a felelősöket, s nem szabad szó nélkül hagyni semmit ami hátráltatja a gazdaságos termelést, de ezt mindig ott a hely szinen kell közelebbről megnézni. S egy-két esetből nem szabad általánositani. Nyereségrészesedés. Az emberek azt mondják nem lesz. Érthető, ha bizalmatlanok. Az emberek nagy fájdalmakat éltek át, biznak, de a legkisebb egyéb jelre meginognak. Ebben az évben nem volt olyan Politikai Bizottsági tag, aki ha beszélt valahol meg ne emiitette volna, hogy lesz nyereségrészesedés, hiszen Minisztertanácsi rendelet is van rá. /közbe: még nincs meg a költségszint!/ Nincs költség-szint, mert a termelői árrendszer megzavarta, a III.a.évet is úgy fogjuk feeresztül-kinlődni, nem lesz még teljes rend, öt millió differencia van a Pénzügyminisztérium és az üzemi szamitás között, ez már részben rendeződött most még az iparlgazgatóságok közötti differenciát kell rendbehoznijUgy néz ki, hogy 3 hét alatt sikerül megvivni a harcot a néhánjrüzemmel mire mindez elkészül a féléves mérleget lehet lezárni. Mert vegyünk egy példát. Eddig'dolgozott az üzem 97-es költség-szinten, uj áron 93-at kell figyelembe vennie, tehát 92-őt tervez, de produkálni is akar, tehát feltétlen 92 alá kell mennie. Számtalan esetben előfordul, hogy a főkönyvelők nem birnak elrent-állni az igazgatóknak, itt az idő, hogy egy kicsit lazábban nézzék a dolgokat, hiszen eddig úgy megszorongatták őket,úgy látják itt az alkalom, hogy az árakat igy is meg lehet állapítani. Szükség van legalább féléves revizori vizsgálatra, s mindezek a tényezők a nyereségrészesdésnél erősen zavarnak. ORSZÁGOS LEVÉLTÁB 42j ~M^