MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1959

1959-06-25 15. öe. - 1959_PB 15/5

- $M Ormos elvtársu l Elvtársak mi megbeszéltük az anyagot otthon és igye­keztünk megkérdezni az elvtársak véleméyét. Mi egyetértünk a jelentéssel, valóban nem "lakkoz", ahogy Kelen elvtárs is mondta. Reálisnak tartjuk és a leglényegesebb problémá­kat veti fel. Bővebben lehetett volna a nacionalizmust meg­említeni, nem azért, mert megszállottja vagyok a kérdésnek, de bár a jelentés nagyon helyesen elemhzi, hogy az ti ifjú­ság, a fiatalok között erősen hátiugyanakkor helyes lett / egyik volna lerögziteni, hogy hatásánair oka a nem elég erőteljes és határozott agitációs, valamint propaganda munka. Az egyik pedagógus pld, vita közben úgy vetette fel, hogyJó, vitatkoz­zunk, de mondja meg meddig vagyok hazafi és mikor kezdek na­cionalista lenni. Vagy középiskolás diákokkal vitatkoztam, beszélgettem az ifjúsági akadémián, az egyik középiskolás azt ké dezte tőlem, hogy miért az antiszemitizmus a fasiz­mus fő jellemzője? A kérdés mutatja, hogy felvilágositő mun­kánk nem kielégitő. Március 15-el kapcsolatban az a vélemé­nyem, hogy nagyobb jelentőséggel kell megünnepelni, helyes értékeléssel, a pedagógusokkal összefogva, őket nem magukra­hagyva. Még egy megjegyzés, A kulturális propaganda munka nem segiti a nacionalizmus elleni harcot. Tegnap láttam a "Kard és kocka" c, filméi. Nem tudom hányan látták az elv­társak közül. Biztos vagyok benne, hogy komoly összegbe került, s a Rákóczi-féle szabadságharc nagyon pozitiv idő­szakából éppen azt kiemelni hogy a császári tiszt miként kockázza el a zsoldját. Egyáltalán ném segiti elő ez a film az igaz hazafiságra nevelést, az ifjúság szereti az ilyen filmeket, ebből lehetne profitálni , komoly baj van a film eszmei mondanivalójával, A jelentéssel egyetértek, de sze­retnék még egy pár gondolatot felvetni. Egyetértek azzal, hogy a művészek között a revizionista nézeteknek erős táp­talaja van. Ugyanakkor van egy sor helyes elgondolás, amit jó lenne jobban ismertetni, pld, a munkás-művész találkozó­kat. Egészen uj vonás, hogy pld. az opera művészei ingyen műsort adtak a Salgótarjáni dolgozóknak és jó hatással volt ez a művészekre, meg voltak döbbenve, hogy az ő fogalmaik szerint milyen kevés fizetésért a munkásnak milyen nehéz és sok munkát kell végeznie. E Z eket a találkozókat szélesebb körben kellene felkarolni. Ugyanakkor felvetődik, hogy a kom­munista művészek között nincs egység. Nálunk a Régi Párt­tagok Bizottsága készített egy jelentést, melyben ilyen mon­dattal találkoztam :" Földes Mihály iró valósággal nyomo­rog".Ez szemenszedett hazugság. Három darabja megy a József­Attila szinházban . A kommunista művészek állitom, hogy képességeiknek megfelelően vannak elhelyezve. A fiatal mü­vésznemzedék szintén nem kis probléma. Probléma van a főis­kolás képzéssel. Az a tapasztalatunk, hogy ezen a terüle­ten van egy erős túltermelés. Példái A Zeneművészeti Főisko­lán 34-6 hallgató tanul, ebből 55 munkás, 16 paraszt szááma­zásu ez összesen 20,0 %% A múlt évben 4$ hallgató fejezte be tanulmányait. Ebből mindössze 19 -nek /ebből 8 ösztöneija* tudtak olyan állást biztositani, mely ezt a végzettséget igényli, a többinek csupán olyat, ahol művészeti szakiskola is megfelel. Miát fontos ez? Azért, mert a Zeneművészeti Főiskolán-egy hallgató az államnak 18.500,-Ft-ba kerül,mig a szakiskolán 4.200 .-FL-b a. Javaslom ezt a kérdést megvizsgál­tatni.Sajnos 50 %-a alig üti meg azt a szintet, amely szük­séges lenne, saját tanáriaból áLakitott zsűri előtt.A jelenleg felvétel a következőképpen alakult: 192 jelentkezőből fel­vettek 62 hallgatót, ebből 33 munkás és 3 paraszt., a többi értelmiségi és alkalmazott. f.— ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom