MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1959

1959-04-24 13. öe. - 1959_PB 13/7

- 5 A stabilitás a legfontosabb feladatok egyike. Még sok vita folyik, hogy mi fontosabb az egyetemi végzettség, vagy a pártiskolai. Persze el sem tudom képzelni, hogy egy olyan pártfunkcionárius, akinek egyetemi végzettsége van, később az idők folyamán ne kerüljön pártiskolára, hogy a megfelelő marxista-leninista műveltsége is meg legyen. Mai pártvezetésünk - és itt nemcsak a legfelsőbbekre gondolok, sőt egyáltalán nem azokra - olyan szinvonalon áll, hogy nemcsak politizálni kell, hanem konkrétan, a különböző termelési szakmai kérdésekkel is foglalkozni kell. Ehhez pedig bizonyos minimális szakmai tudás is kall. Végeredményben olyan álláspontra nem lehet helyezkedni, hogy nem lehet egy párttagtól megkövetelni, hogy esetleg looo forint fizetéscsökkenéssel vállalja a pártfunkciót. Senki sem kivánja, a párt legkevésbé, hogy nagyon nehéz anyagi körülmények közé kerüljenek a funkcionáriusai, de azt hiszem adott esetben a párt mégis eUivánhatja tagjaitól, hogy áldozatot hozzanak. Nem arról van szó, hogy nyomorba kerülnek és nekünk nem szabad belenyugodnunk abba, hogy a párttagjaink ilyen anyagiasak legyenek. Azt hiszem ezen a téren lehetne egy kicsit keményebben is fellépni. Sok szó esett itt a morális erkölcsi hibákról. Azon tul, hogy mindenki felelős a saját egyéni hibáiért, itt egy kicsit a kollektivát is felelőssé lehet és kell tenni. Vannak neKünk nagyon jó módszereink és tapasztalataink a felszabadulás előtti munkásmozgalomból. Az elvtársak akkor nagyon tudtak vigyázni egymásra, nehogy elzülljenek. Figyelmeztették egymást, mert tudták, hogy a mozgalomnak nagy kárára válik. A környezet nagyon hamar észreveszi az ilyen dolgokat és jobban kellene tudatositani az ő felelősségüket. Sok komoly hibát el lehetne ilyen módon kerülni. Végül azt szeretném kérdezni, hogy miért csak 2 évre szabja meg a Pártbizottság egy kádernek a perspektíváját. Nagyon rövidnek tartom ezt a két évet. * ORSZÁGOS LEVÉLTÁR -ftfle-