MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1958
1958-04-19 7. öe. - 1958_PB 7/4
^ lehet gyorsan épitkezni a fővárosban. A fővárosban a lakbérek igen alacsonyak, az összbevétel egy minimális részét sem fedezi annak, ami lehetővé tenné a lakóházak felujitását. A közlekedés is nagyon olcsó, itt is sok a ráfizetés. A főváros területi egysége: szükséges, hogy számbavegyük és foglalkozzunk ezzel a kérdéssel is. Előbb- utóbb szükségessé válik olyan területek lecsatolása a fővárostól, melyek nem válhatnak a főváros szerves részévé, falusias jellegű települések igy pl. Nagytétény, XVI .XVII.ker. külső részei. A fővárosi Tanács igen nagy összeggel gazdálkodik évente, az 1957-es évben több'mint 2 és fél milliárd frt-al gazdálkodott. Ez igen komoly összeg, meg kell vizsgálni hogyan gazdálkodott ezzel és milyen eredményeket ért el. A gazdálkodás terén jellemző volt, hogy az elvtársak nem tudtak súlyt képezni a fontos területen, hallatlanul el van maradva pl az iskola kérdés. Legsúlyosabb probléma, hogy az elkészült községpolitikai programmok nem készültek a széles tömegek bevonásával, a tömegek ki lettek ezekből hagyva. A tervek, amit a főráros elfogadott, elsősorban a Főv.Tanács apparátusának tevékenységét tükrözték ós a tömegek kimaradtak a tervből. Nem vették számba, hogy a munkásokat, a lakosságot hogyan lehetne bevonni a tervek végrehajtásába. A főváros lakossága nem értékeli eléggé az elért eredményeket, mert nem ismeri azokat, nem ismeri a nehézségeket, problémákat, melyekkel a főv.Tanács küzd. Ezeket nem vitatjuk meg eléggé a lakossággal. A Főv.^anács ós a tömegek kapcsolata. E téren igen sok a probléma, a jelentésben nem adtunk erről egy részletes képet. E kapcsolatra zavarólag hat az ügyintézésben meglévő fogyatékosságok. A tanács apparátusában a régi előljárósági szellem az uralkodó. Az apparátus összetételére még ma is rányomja bélyegét a régi jelleg. Az apparátusok nagy része a régi közigazgatási emberekből áll, mi évek hosszú során erősítettük a tanácsot, de mégis még ma is a közhivatali szellem az uralkodó. Azok a munkáskáderek, akik bekerültek az apparátusba asszimilálódtak az ottani légkörben, A mi hibánk az , hogy a volt dolgozó mankáskáderek nem kaptak elég segítséget, hogy szakmailag és politikailag is tovább fejlődjenek. Nem támaszkodik eléggé a munkáskáderekre a Budapesti PB sem^ ezt azok az emberek is érzik, igy nagyrészük aszszimilálódott. A Fóv. Tanács részéről nagy erőfeszités van , hogy szakmailag képezzék az embereket. Iskolázás szempontjából az emberek fejlődtek, a hiba ott van, hogy a munkáskáderek nem kaptak elég segitséget, támogatást, a politikai nevelő munka elég hiányos a tanácsnál. Az elmondott hiányosságokat elsősorban saját magunkkal szemben kell felvetni, A Főv.Tanácsnál kialakult káderhelyzetért elsősorban a BPB a felelős. A BPB évek óta birálja a Főv.Tanács tevékenységét, de a megfelelő káderekkel való segitéében nem voltunk eléggé segitőek. Evek hosszú során nem tudtuk kialakitani a kölcsönös bizalom légkörét, aminek meg kellene lennie a BPB és a Főv.^anács között. Ezt az elvtársak is érezték és sokszor bizalmatlanul fogadták a mi segítségünket. A BPB segitő munkájában sok volt a hiányosság, még ma is van elég, de már javulás is tapasztalható e téren. Sokszor puszta utasításokkal sok gondot okoztunk a tanács vezetőinek, E "béren is van már javulás. A párt irányítás még nincs eléggé biztosítva, pl.-az egészségügy területe, a mezőgazdaság területe kiesik a mi látókörünkből. Ezt nem segitjük , ezen is javitani kell. Nincs jól összehangolva a párt ellenőrzés az apparátuson belül. Különböző csoportok foglalkoznak a tanáccsal, nincs összehangolva a munkájuk és igy sokszor ellentmondásos helyzet alakul ki, ami nem segiti a munkát. Komoly eredmények Tannak a Főv. Tanács munkájában, de éppen ezért a hiányosságokat is fel kellett vetni. ' ORSZÁGOS LEVÉLIAÍ