MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1958
1958-04-19 7. öe. - 1958_PB 7/38
km, ^ .— is csak közöl ,1*4 milliárd forintot forditottak communális föladatok mcgvalósitására,- A kommunális célokra fordított beruházások értékelésénél azonban figyelembe keli vonni azt a körülm.unyt,hogy ezekben az. összegekben szerepelnek a földalatti gyorsvasút épitési költségoijvalamint az újonnan épitett Duna-h.io.ak , A kulturális és szociális beruházások közül is le kell számitani a Népstadion épitésérc fordított 148 millió forintot, a Műegyetem fejlesztésére forditott 101 millió forintot c Ezek ugyan szükséges kiadások voltak,azonban lényegében nem javitották a fővárosi lakosság kommunális ellátottságát, A beruházások szükséghez képesti elmaradása mellett a városgazdálkodási létesítmények,de elsősorban az épületek és lakások felujitása nem kielégítő ütemben történik. A szükségéshez képest nem kiolégitő az épületjavitási és karbantartási munkák mértéke sem, azonban a vállalatok ilyen arányú tevékenysége az évek folyamán javult, 1956-ban ogy épületre átlagosan közel hár' . iszor, egy bé_leményre mintegy népszer annyi összeget fordítottak^ mint 1950-ben, 1957-hcn ez az arány hatszorosra, illetve hétszeresre javult, az ónban, ezekben a rá?* rditás okban szerepelnek a kárhelyreállitására fex litott összegek is, -1953 második felétől a felujitási tevékenység ne;._'. Snkültinagyarányú bérház sortatarozás kezdődött. Az év végéig 61 épület és ezek 1 110 bérleményének teljes felujitását befejezték, 195 z *-1956• években 850 épület teljes és 1.1 472 épület részleges felujitását végezték el. 1958-hen 343 épületet teljesen és 3 539 épületet részlegesen felujitottak. Az épület és lakásfelujitási tevékenység megélénkülése azonban a szükséglettel még a legutóbbi években sem tartott lépést, A fővárosi épület és lakásállomány közel háromnegyed része ugyanis 50-60 éwcl ezelőtt épült és számottevő épület és lakásmegóváci munkálat a háború előtt sem folyt, 1953-ban történt felmérés szerint 9 326 lakóház általános tatarozásra szorult,ennek ellenér'e 1954-től kezdődően a tanácsi kezelésben lévő házaknak évente átlagosan mindössze 0 ? 8 ^o -a részesült teljes felujitásban. Az elégtelen fővárosi lakásállomány.növekedés mellett az egyéb kommunális fejléc is sem volt kielégitő. A jelentősebb közmüvek / viz,gáz,csatorna/ termelőberendezéseit nem fejlesztették a lakosság és főleg az ipar igényeihez mérten, másrészt ORSZÁGOS LEVÉLTÁR l*
