MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1958

1958-04-19 7. öe. - 1958_PB 7/18

_u~ »A vizzel való takarékosság kérdésében is sok a tennivalónk. Sokkal kevesebb vizet használna el a lakosság pl. ha az angol WC-k tartályai kisebbek lennének, mert még vannak lo-15 literes tartályok is. Tehát sok viz folyik el feleslegesen. Valamileyen tervezetet kellene erre vonatkozóan kidolgozni. Az ipari üzemek vizfogyasztása nőtt, ezt is meg kellene nézni, mi ennek az oka és hogyan lehetne itt is takarékoskodni . A statisztika szerint a magán lakások vizfogyasztása csökkent, ez abból adódik, hogy az emberek nagy része napközben üzemben , hivatalban dolgozik, ott étkezik, mosakszik, igy természetszerűleg nő az ipar vizfogyasztása. Utak építése: a lakosság szivesen bekapcsolódna e munkába. Ha ilyen tempóban halad az utépités, akkor egy évtized is kevés lesz arra, hogy az emberek sáros időben ne járjanak térdig érő sárban. Ha abban a kerületben, ahol én lakom másfél milliót forditanának e célra, ez nagy hatást váltana ki a lakosságból. Mesterházi Lajos et» 1945-ben a pártmunkások sokkal nehezebb helyzetben voltak mint a mosta-, ni pártmunkások és mégis egyes dolgokat sokkal könnyebben tudtunk elintézni mint most. Én pl. 1945-ben elmentem az Áldási méltóságos úrhoz, aki egy villában másodmagával lakott. Felszólítottam, hogy másnap reggelig költözzön le a házmester lakásba, egy kétszobás lakásba. Másnap a méltóságos ur öngyilkos lett. De ma hamarább lenne egy ker-i titkár öngyilkos, mint egy méltóságos ur. Mert ha ilyen ügyet el akarnak intézni, akkor bárhová mennek mindenütt falba ütköznek. Sokkal nagyobb önállóságot kell biztositani a kerületeknek a saját területükön. Sok a vita a íov.Tan. és a kerületek között. A Főv.Tan. nem tud fővárosi politikát folytatni. Nálunk nagyon drága az épitkezés, mert a tervező intézetek drágán terveznek, olyan terveket is velük kell megcsináltatni, amit egy pallér is el tud végezni. E téren van elég javitani való. A főváros lakossága egészségtelenül növekészik . A felszabadulás előtt ha valaki nyugdijba ment , igyekezett lemenni vidékre. Most pedig nemrégiben jártam lenn egy vidéki városban és beszélgettem egy tanítóval, aki rövidesen nyugdijába megy, aki elmondotta, hogy nyugdíjaztatása után felköltözik a fővárosba. Kell-e ez ezeknek az embereknek? nem kell és Budapestnek sem kell. Mit kell tenni ? Letelepedési engedély nem kell, ez nem biztos, ezt ki lehet játszani. Én a kitelepítés ellen vagyok. Nem helyes. Fel kell emelni Budapesten a lakbéreket. Fel kell emelni a budapesti költségeket a vidékhez képest, de ugy, hogy a munkás ne szisszenjen fel. Mi tudnánk adni lakbér pótlékot a munkásnak. Igazuk van az elvtársaknak, hogy nálunk ingyen utaznak az emberek. Zsúfoltak a villamosok, mert még 1 megállót sem mennek gyalog az emberek, mert az az 5o fillér, igazan nem pénz. Le kellene erről szoktatni az embereket. A mai fiatalság erkölcsei mások, mint ezelőtt voltak. Ma egy fiatal szakmunkás keres mondjuk 14oo frt-ot, ebből szüleinek lead 3-4oo frt-t a többit elveri. Nem spórol, a mi feladatunk lenne mozgósítani őket a takarékosságra, ha megfelelőképpen alá tudnánk támasztani azt. Ha pl. megmagyaráznánk nekik, ha spórolnak hamarább lenne lakásuk, könnyebb lenne az életük. A fiatalok viselkedése, erkölcse is egészen más volna akkor. 1