MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1958
1958-10-01 9. öe. - 1958_PB 9/15
- 14 Nekünk arra kell törekednünk, hogy megismerjék a kulturforradalom irányelveit, tapasztalataim szerint az Írók körében nem teljes egászében ismerik az irányelveket, inkább csak egy-egy részleteit, s azon mazsolázgatnak. Általában osztatlan lelkesedéssel fogadták, szerintem ennek van egy hátul-ütője. /italában mindenki azt a részt magyarázza, mazsolázgat rajta, amely neki legjobban tetszik. Nem egy esetben ugy magyarázza, hogy neki is tetsszen, kicsit liberálisan. Pl. a gyakorlatban láthatjuk, a legjobban, hogy egy sor szerkesztőségben milyen különbözőképpen értelmezik az irányelveket. Nem ismerem a kisebb művészeti lapok szerkesztőségeit, azokról nincs is képem. T u dom, hogy a Kortárs szerkesztőségében ugyanolyan becsületes munkatársak dolgoznak, mint az Éiet és Irodalomnál, mégis van közöttük különbség az irányelvek elbírálásánál. Tiszta^ jószándékkal akarja a párt vonalát vinni mind a kettő. Mágia különbözőképpen magyarázzák az irányelvek egyes pontjait. Egyébként a Népszabadságból is hozhatnék példát. Mazsolázgatás folyik, egy kicsit ki-ki a maga szájaize szerint magyarázza. Próbálják átformálni. 4 S z erintem a kulturális életben lévő problémákkal többet ás alaposabban kellene nekünk foglalkozni. Magyarázni kellene egy-egy felmerült problémát, s választ adni vitás kérdésekre• így pl. Palotai Borist Keserű mandula c. könyvét értékelni kellene, mert egész ellenimondó vélemények alakultak ki körülötte* Van,a v i azt mondja, hogy a XX. század legjobb regénye, de van aki reakciósnak tartja. Magát a regényt nem tartom olyan jónak, hogy nagyobb vitát indítsanak felette, de az ellentmondó vélemények miatt szükségesnek tartom értékelését* Az Irodalmi Tanácsban műsorra tűztünk a kultúrpolitikai irányelvek vitáját. Meghívtunk igen széles közönséget. Volt írószövetség tagjait, lapok rovatvezetőit, stb. B vita alapján ugy érzem, nagyon hosszú idő alatt - talán évek múlva - fog kialakulni végülisa helyes álláspont* Ennek ellenére az a véleményem, hogy a jelenlegi módszer a helyesebb, hogy vitázgatnak egy-egy problémán, mintha egy személy appolitikusan döntene a kérdésben. %y gyengéjét látom ennek a határozatnak - bár az elkészítésében én is résztvettem, s ott nem vetettem fel - most elmondom. A polgári hatást maradványhatásként kezeli a határozat. Véleményem szerint mi a polgári gondolkodással mint ma jelentő tényezővel állunk szemben* A proletáréforradalom íe**»aéalt»m érzésem szerint valahol ott tart ma, mint tartott a pigári forradalom a XVII.szdban világméretekben. A feudalizmus is hosszú ideig eleve nem hatott. A polgári gondolkodásnak ma már kisebb a hatalma a szocialista világban, mint valamikor volt.a ítost egy mátmeneti korszak van. Ettől * eltekintve nem szabad nekünk a polgári gondolkodást ugy kezelni, mint ami nincs. Mág mindig tudnak művészeti téren komoly szép alkotásokat produkálni. Nem tudjuk elszigetelni a két világot, ügyes körökben nagyon erősen hat a polgári gondolkodás. Hat azért, mint már mondottam, mert még produkál, még mindig tudnak olyat alkotni, ami előtt leérnijük a kalapot* Nemcsak kispolgári giccsről van szó, - Itt jegyezném meg, hogy nem tudják az emberek,hogy mi is az a giccs. Egy alkalommal olyan kérdéseket tettem fel, amiből rájöttem, hogy legtöbb esetben nem is tudják miről van szó, az érzelmes írásokat nevezték giccsnek. Tisztázni kellene ezeket a fogalmakat. A polgári hatás nemcsak a giccsben jelentkezik, hanem én'ezt egzisztenciának nevezném. Ez az egzisztencia morálisan ott van az ifjúság körében. M e gtalálható ez ugy is, mint cinizmus. Az ifjúság ma máról-holnapra 6 X • ORSZÁGOS I EV?T - '• ~\ >
