MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1957

1957-09-26 4. öe. - 1957_PB 4/86

3 Sok gyerek nem végzi, el a YI1I. osztályt, vagy rosszul tanult, nem vették fel iparos tanulónak, segédmunkásnak is csak 16 éves korában veszik fel. Ezek csavarognak, nagyobb fiuk rossz társaságába keverednek. A fiatalsággal kapcsolatos ilyen kérdések a III. ker. társadalmának minden rétegét; munkásokat, pedagógusokat, időseket, fiatalokat, párttagokat és párton kivülieket egyaránt foglalkoztatják, akik nemcsak megbotránkoznak, hanem keresik, kutatják ennek a helyzetnek társadalmi okait és a lehetőségeket a helyzet megváltoztatására. Széleskörű társadalmi mozgalom beindítására lenne szükség, mert a KISZ egyedül ezt nem képes megoldani. . A KÉSZ még nem tolt be megfelelő vezető szerepet a fiatal; munkaidő utáni életének irányításában. Történtek próbálkozások, de hatásuk szélesebb területre nem

1 terjedt ki. A kerületben kielégítő a kulturális lehetőség, két területi kulturotthonnal rendelkezik, a KISZ most rendez be egy "Ifjúsági Házat". Van szabadtéri szinpad, számos mozi, több táncos szórakozóhely. A kulturotthonok vezetésébe edciig a KISZ-nek kevés beleszólása volt. Neheziti munkájukat, hogy a tanács művelési osztálya és a KISZ bizottság között nem a legjobb a kaixsolat. A tanács szavakban ugyan igényli a KISZ beleszólását, ugyanakkor türelmet— lenek, nem veszik figyelembe, hogy ez a KISZ számára uj terület, először meg kell találni az erre alkalmas fiatalokat, másrészt idő kell még belejönnéfc. Békásmegyeren, de másutt is rendeztek néhány jól sikerült táncmulatságot. Azonban nivóban ez a± is hasonlított azokhoz, melyeket más szórakozóhelyen tartottak. A tanács szabadtéri színpadát még a nyár elején átadta a KISZ-nek, hogy havonta egy vasárnap önállóan lássa el műsorral és közönsé, geí. A KISZ bizottságnak élihez nem volt ereje. Békásmegyeren már háromszor fogtak hozzá színjátszó csoport szervezéséhez, mind•ezideig sikertelenül. Ugyanitt sok fiatal vonzaná a sport, de kevés a felszerelésük, a helység egyetlen -fotbalpályáját pedig a. tanács szérűskert céljára vette igénybe. A KISZ még eddig nem vette kézbe a rónai partot, pedig itt lehetne uszóbajnokságokat, evezősversenyeket rendezni. Az üzemi kulturélet nem tud-továbbfejlődni, mert az üzemi szakszervezeti bizottságok igen erősen lecsökkent összegű hozzájárulást kapnak és ennek felhasználásába sincs a KISZ-nek beleszólása. Pl: az Öbudai Hajógyárba 30 fiatal jelentkezett tánccsoportba, de nincs pénzük tánctanárt fogadni, mert a szakszervezet a dalárdára költött a pénzt. Nagy vonzereje van az üzemi kirándulásoknak, ezeken sok KISZ-en kivüli fiatal is résztvesz. A tapasztaltak szerint önálló sport és kulturmunka kialakításához nincs a KISZ-nek pénze. A gazdasági vezetők jelentős része komolyan veszi, hogy a . KISZ maga teremtsen elő ilyen célokra szükséges összeget, de ezért egyesek elég szűkmarkúak, pl. az Óbudai Hajógyárban elvállalta a KÉSZ egy 23 helyiségből álló bölcsőde kifestesét, az igazgató 1.300 Ft.-ot fizetett érte, ebből a fiatalok 1.100 Ft. munkabért fizettek ki három szakmunkásnak. Voltak egyéb vállalások is - mint vasgyüjtés, vagy a mintakészitő műhelyben vállalták, hogy az elhasznált lormákat újra felhasználják - az így megtakarított pénzt a VIT alapra fizették be. A Mecnanikai Mérőműszerek Gyárában egy ifjúsági brigád elvállalta a romai parti ORSZÁGOS LEVÉLTÁR m