MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1957
1957-09-26 4. öe. - 1957_PB 4/28
- 27 ezekre mozgósitani. Szükséges, hogy az elvtársak megismerlek ezt a prograinmot és segitsenek a további programm kialakításánál, és a lehetőségeket használják fel. Lehet azon vitatkozni, hogy kevés a kultúrház, de a fő hiba ott van, hogy a meglévőket sem használjuk ki megfelelően. Jó volna ha akár a KISZ, akár-a BPB megnézne, hogy kik a kultúrházak igazgatói. Ok az okai annak, nogy a kultúrházakat nem a mi fiataljaink, hanem a jampecek használják, mert nem lépnek fel ellenük. Hozzáértő, fiatalokat szerető, beesültes, kommunista em' berek vezessék a kultúrházakat, A mi üzemünknek nincs kultúrház, de nem merjük igénybevenni a kerületi kultúrházat, mert olyan határtlanul nagy összegeket kérnek, amit nem tudunk megadni. Vájjon mire használják fel ezeket a nagy bevételeket, miért nem bocsa]tják olcsóbban rendelkezésünkre V A sport szakkörökkel is foglalkozik a jelentés és megállapítja, hogy az ellenforradalom után a sportegyesületek vezetőségibe kevés kivétellel régi t polgári, népidemokráciánkkal szemben sokszor ellenséges magatartást is tanúsító "sport szakemberek" kerültek. Nálunk ez nem jellemző. Beszéltünk a szakosztály vezetőkkel és megoldottuk a problémákat. Volt ugyanis egy olyan törekvés, hogy mindazok akik sportolnak d.e műszakba akartak dolgozni, hogy az edzéseken részt tudjanak venni. Mi megmondtuk álláspontunkat, hogy nem sztárokat akarunk nevelni. Elértük azt, hogy mind a 3 műszakban dolgozók tudnak sportolni. Sok szó esett arról, hogy a fiatalok jobban élnek most, mint régen a fiatalok. Ez valóban igy van, de fiataljaink ezt nem tudják megbecsülni. Ez nálunk is igy van. Akik szorgalmassan dolgoznak megkeresnek 1400-1500 Ft.-ot, ez jó, de az már nem hogy a szülők abból kiindulva, hogy nekik rossz volt az életük, legalább a gyermekeiknek legyen jo, mindent megengednek nekik, A dolgozó szülők még arra sem kényszeritik a fiatalokat, hogy a koszthoz járuljanak hozzá. Nem becsülik meg a pénzt, minden naszontalan dolgot összevásárolnak. Nekem az természetes volt, hogy lánykoromban fizetési szallaggal együtt haza kellett adni a pénzt. A pénznek a megbecsülését nem tanulják meg, hozzászoknak a könnyelmű pénzkezeléshez és amikor asszonyok lesznek nem tudják beosztani, ez pedig hozzájárul a családi zűrzavarhoz, erkölcsi zülléshez,_ stb. Sajnos e mellett nem mehetünk el szótlanul. A mi fiataljaink szeretnek kocsmázni. Megdöbbentő, hogy a leányok 17-18 éves korukban hogyan nyilatkoznak a nőiességuKről. Szerelem, szeretet, vonzódás nélkül odaadják magukat. Az erkölcs ismerete, megbecsülése terén megdöbbentő a lazulás. Hiába tesszük ki az ilyen lányokat, ez nem megoldás, mert ezzel nem fog megváltozni, csak másnol fogja folytatni, és az erkölcsi züllés utian nem tud megállni. A KISZ-nek minden szégyenkezés nélkül kellene ezekről a problémákról beszélni. Többek között arról is, hogy mit jelent az ha valaki tisztán megy a házasságba. Nem látják a. szerelem értelmét, szépségét, mélységét. Olyan könnyen tudnak szerelmesek lenni, könnyek túlteszik magukat dolgokon. Ez nagyon alaposan elgondolkoztató. Emliti a jelentés azt, hogy az ifjúság túlzottan egyoldalú, csak a tánc érdekli. Nálunk is szeretnek a fiatalok táncolni, de általánosságban kijelenteni, hogy csak a tánc érdekli nem lehet, ezt megcáfolom. Érdekli őket más is ha fel tudjuk kelteni az érdeklődésüket. Ha mi színesen megmagyarázzuk, hogy milyen szépségeket r$jt magában más szórakozás, akkor ez felkelti az érdeklődésüket. íf OKSZÁUOSLEVÉ; Jfl9í"~