MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1957
1957-08-23 3. öe. - 1957_PB 3/9
8 ellenforradalom akkor sem lett volna könnyű ez a kérdés. Kintvoltam a Közvágóhidon egy taggyűlésen, ahol én is azt tapasztaltam, hogy az emberekben van egy bizonyos félelemérzés. Ezt mi magunk is több olflalról tápláljuk* Nem hozzuk ki azt eléggé, hogy a pártonkivülieknek is mennyire érdeke a szocializmus épitése, ez nem csak a kommunisták érdekében történik. Gyűléseken hangoztatjuk a pártonkivüliekkel való kapcsolat fontosságát. Ez ugy vetődik fel mintha a mi sorsunk most a pártonkivüliek kegyelmétől függne. Felvetik pl. azt a kérdést is, hogy az az ember, aki az ellenforradalom alatt fenyegetődzött most itt van közöttünk* Erre is magyarázatot kell adni. hogy nem lehet azért örökre bezárni, mert ezt tette. A Szovjetunió Központi Bizottságában történt változás, Bulgár, Román, Kinai kérdés, a Lengyel sztrájk foglalkoztatja az embereket* ügy veszik, hogy az a fordulat ? melyet a tömegkapcsolat megjavítására teszünk az félelemérzésből adódik, nem látják, hogy szocializmust épiteni a tömegek csatlakozása, támogatása nélkül nem lehet. 0 A jelentés 5-ik oldalán az l/a pontban szerepel, hogy "A szocialista építőmunka és ennek legfőbb célja a dolgozó tömegek anyagi helyzetének, szociális és.kulturális ellátottságának folyamatos javitása csak ugy jártha sikerrel, ha a párt az egész dolgozó népet maga mellé állitja". Hogy néz ki ez a kérdés: arról van e szó, hogy az egészet, vagy csak a többséget, az összes pártonkivülieket, vagy csak a becsületeseket ? Ez a kérdés összemosódik* Nem arról van szó. hogy mindenkit, hanem akit becsületesnek tartunk, aki lényeges hibákat nem követett el. Ezekkel az emberekkel a kapcsolatot javitsuk meg és ne kényszerrel, adminisztrative állitsuk a szocializmus épitése mellé, hanem meggyőzéssel* Nehéz a kommunista gőgöt leküzdeni. Hivatalomban a fizetésrendezés alkalmával meghagytam egy bizonyos összeget, hogy ha valamit nem láttunk jól korrigálni lehessen, az osztály ossza széjjel, mert közvetlen kapcsolatban vannak az emberekkel és jobban ismerik munkájukat. • A kommunisták meg voltak sértve, hogy Ők is a pártonkivüliekre vannak bizva /mert vannak pk.osztályvezetők is/, pedig nem egyszer előfordult pl. hogy egyes kommunistáknak csak a hivatalos 10 f> rendezést adtuk es a pártonkivüliek vetették fel, hogy ennél, vagy annál az oknál fogva többet érdemel. Nagyon sok helyen felmerül az a kérés, hogy Kádár elvtárs beszédét meg kellene vitatni, mert sok esetben nem ugy dolgozunk, ahogy Kádár elvtárs mondja. A héten kint voltam egy üzemben, ahol kb. 2000 ember dolgozik, ebből 200 kommunista* Itt ugy vetődik fel a kérdés, hogy ezek becsületes emberek a többi tllenforradalmár* Nem lehet megmagyarázni nekik, hogy ez nem igy van, erősen eluralkodott a szektásság* Nem lehet megmagyarázni, hogy a kommunista nem kivánhat több jogot magának, mivel kommunista. A kommunistáknak több és jobb munkával kell kiérdemelni a dolgozók megbecsülését. Bizonyos területeket elhanyagolunk, figyelmen kivül hagyunk. Lakóterü3Ü létemen felvetették, hogy a kommunisták nagyjából rehabilitálva letS tek, visszahelyezték azokat a funkcionáriusokat, akiket az ellenforradalom alatt elbocsájtottak, de milett a békepapokkal, akik az ellenforradalom alatt eltűntek. Ha ezeknek a visszahelyezése megtörtént, § akkor erről is kell beszélni. o g Szeretnék beszélni arról is, hogy mi van a lakóterületen a körzeti % pártszervezetekben, ügy látom, hogy a munka sokkal nehezebb a n
