MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.1.) 1957

1957-03-13 11. öe. - 1957_IB 11/22

- 8 - ^ közvetlen infifattálásara, a kerületi IB. nagyobb önállóságára, a pártmunkának döntően társadalmi munkára építésére, eltorzult és jelentősen fékezte a budapesti pártszervezetek nagyobb eredményeinek létrejöttét. A Budapesti IB. nem hallgatott sem a kerületi titkárok, sem a budapesti apparátus véleményére e kérdésben., A budapesti appa -átus túlzott mértékű leépítése, másrészt az alapszervezeti vezet "ségi tagok túlnyomó töb őségének kicserélődése vezetési tapasztalatokb?"., párt iskolázottságban járatlan elvtársakkal, olyan ellentmondást hozót1- létre, melynek hátrányait súlyosan érzik a pártszervezetek. Az ipari- közlekedési osztály megszüntetése miatt a termelés pártellenfrzése átmenetileg teljesen kiesett a Budapesti IB* munkájából. Az apparátus leépítésének módszere pedig lelketlen volt, számos elvtársat Ö?szetört, Az osztályok közötti együttműködés inkább romlott. Ennek gyökere az IB. állásfoglalásában van, amely a politikai munka előtérbe kerülésére hivatkozva a szervezési osztálynál kétszer nagyobb agit-prop. osztályt hozott létre,. Ezzel eleve külön munkának tekinti az agitációt és-a szervezést, A kerületi intézőbizottságok véleménye a Budapesti IBről és apparátusáról a számukra nyújtott segítés tekintetében általában lesújtó. Pl. Diósi elvtárs véleménye: "nem érezzük, hogy van Bp-i Intézőbizottság". k me gkérdezett 2o üzemi intézőbizottság véleménye lényegében ugyanez. A Budapesti IB. és az apparátus munkájának szinvonalat a Titkárság megerősítésével, a PTO és az IKO létrehozásával, az osztályok közötti együttműködés megjavításával és a kerületekkel való eleven kapcsolat megteremtésével sürgősen emelni kell. Bár a politikai felvilágosító munka állandóan fejlődik a budapesti pártszervezetekben, még ma is inkább a be feléfordulás, a tömegek között végzett munka az ettől való opportunista félelem nagymértékűén jellemző. Ennek főbb okai: a./ A nem kielégítő információ miatt a kommunisták nincsenek ellátva a megfelelő -^nyekkel, adatokkal, majdnem csak azzal a tájékozottsággal rendelkeznek, mint az átlag újságolvasó. Semmivel sem tudnak többet, közelebbi és távolabbi célokról, gazdasági elgondolásainkról /pl.nyereségvissz átéri tés, stb./. A pártdokumentumokban rögzített tézisek megmagyarázásához nem áll rendelkezésükre elég anyag, t ény. b,/ A politikai felvilágosító munka nem elég meggyőző, mert párttagjaink előtt nem ismeretesek olyan konkrét célok, amelyeknek érdekéoen mozgósíthatnák a dolgozókat. Az i.gitáció azért is erőt-